A képeken első pillantásra Kispolszkinak látszik, de annál nagyobb, és nem is a Fiatnál, hanem a Seatnál készült a 133-as, egy farmotoros ritkaság, aminek az első példányát Ursula Andress kapta meg.

1950-ben alapították a spanyol nemzeti személygépkocsigyártó vállalatot, és ha ismerős vagy az autómárkák történelmében, akkor tudod, hogy a jelenleg a Volkswagen-csoporthoz tartozó Seat az első évtizedeiben Fiatokat gyártott. Spanyolországban készült többek között a nálunk Zsiguliként ismert 124-es, de a 600-as, a 850-es és a Panda is.

A Seat azonban nem egyszerűen átemblémázott Fiatokat jelentett, az olasz modellek alapjára ugyanis saját változatokat terveztek a spanyolok – az eredetileg kétajtós 850-esből például gyártottak négyajtós, lépcsőshátú autót –, és egy pár teljesen egyedi, önálló típus is született náluk. Az egyik ilyen az eredetileg Fiatnak indult 133-as.

Mint egy nagyra nőtt 126-os

A hetvenes évek elején, az olajválság küszöbén nagy kereslet volt megfizethető, takarékos kisautókra. Az 1957 óta gyártott 600-as karosszériája azonban túl gyenge volt a biztonsági övek felszereléséhez, és a 850-es pályafutása is a végéhez közeledett. Az új idők szelét a modern vonalvezetésű, orrmotoros, fronthajtású 127-es jelentette, amit a Seat is gyártott.

Ursula Andress volt a reklámarca a Seat 133-nak

A kínálatban szükség volt egy ennél olcsóbb modellre, ez lett az öszvérnek mondható 133-as. Az alapokat a 850-es adta, onnan származott a farmotoros felépítése és a 843 köbcentis, 34 lóerős négyhengeres motorja is. A dizájnja azonban a fényszórók és a hátsó lámpák formája miatt inkább a 126-oséra emlékeztetett, amit mi Kispolszkiként ismerhetünk.

Újonnan is régies

1974-ben a barcelonai autószalonon mutatták be a „nagyra nőtt Kispolszkit”, és a következő évben indult az európai év autója díjért, de már újonnan sem nyűgözte le a zsűrit, hat szavazattal csupán a kilencedik helyen végzett. A farmotoros felépítése már a születésekor idejétmúltnak tűnt olyan riválisok közt, mint a Renault 5 és a házon belüli 127-es.

Fiat-emblémával, német rendszámmal

A kevésbé jól sikerült konstrukciója miatt túlmelegedési problémák is sújtották a kisautót, ami nem lett túlságosan népszerű a spanyol piacon. Jóval többet adtak el exportra, és mivel akkor Spanyolországon és Portugálián kívül még alig ismerték a Seat márkát, ezért az angol és német piacokon Fiat 133-ként forgalmazták.

Átmeneti korszak

Az eladások felpörgetésére egy évvel a bemutatása után a teljesítményét 44 lóerőre növelték, és előre tárcsafékeket szereltek. A fejlesztése során fontos volt a biztonság, ezért a karosszéria elejére és hátuljára energiaelnyelő zónákat terveztek, ezen kívül a biztonsági övek, a kétkörös fékrendszer, az összecsukló kormányoszlop is a biztonságot szolgálták.

A furcsa formája és az elavult felépítése is az oka annak, hogy a 133-as eladásai meg sem tudták közelíteni a neves elődökét.

A 600-asból több mint 800 ezer, a 850-esből 660 ezer példány fogyott, míg a 133-asból 1980-ig kevesebb, mint 200 ezret gyártottak, ebből 127 ezer ment exportra. Kis példányszámban Argentinában és Egyiptomban is készült az autó.

Seat-kisautók sorban: 600-as,133-as, Panda, Marbella, Arosa és Mii

Nem elég, hogy a 127-es hasonló áron modernebb technikát adott, a hetvenes évek végére küszöbön volt egy korszerű felépítésű, naprakész formájú új modell, ami készen állt arra, hogy átvegye a 133-as helyét. A spanyoloknál is készült a Panda és a Ritmo, majd a ’84-ben bemutatott, Giugiaro által tervezett Ibiza pedig végképp új korszakot indított a Seat történetében.

Ez is érdekelhet:

Nem Zsiguli, de nem is Fiat ez a kereklámpás klasszikus

A spanyoloknál is nagy kultusza volt az ezerkettesnek.

50 éves az egérkamion – a Fiat 126-sztori

Stílusos olasz miniből a keleti blokk népautója lett a Kispolszki.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

A kutya az ember legjobb barátja, de miért és mióta? És miért ne lehetne a tiéd is?

Egy férfi feltalálta a terepjárósok második leghasznosabb extráját

300 lóerővel nagyon megy az új MINI Countryman

További cikkeink a témában