A közeli jövő a mild hibridekről és a konnektoros hibridekről fog szólni, hamarosan minden gyártónak lesz ilyen típusa. A legérdekesebbet az áru- és személyszállító modelljében mutatta be a Ford, és már ki is próbáltuk a hatótávnövelő Transit és Tourneo Customot.
Az elektromos autókkal a lemerüléstől való félelem a legnagyobb probléma, ha pedig ennek kivédésére nagyobb akkumulátort szerelnek be, akkor túl nehéz lesz tőle az autó. A konnektorról tölthető hibrid ideális átmeneti megoldás, hiszen a kisebb akkuról városban tisztán elektromosan mehet, azon kívül pedig ott a benzinmotor, amivel bármilyen messzire el lehet jutni. A Ford most ezt is továbbfejlesztette, és bemutatta az első hatótávnövelő hibridjét, méghozzá ebben az autóban:
A range extenderes hibrid nem újdonság, az esetek nagy részében hasonló elven működik az Opel Ampera, és a BMW i3-nak is van ilyen változata.
A kerekeket az elektromotor hajtja, és ha lemerülne az akkumulátor, akkor a fedélzeten lévő benzinmotor kizárólag áramot termel.
A feladatra elég egy kisebb erőforrás is, a BMW-ben egy 650 köbcentis, kéthengeres robogómotor brummog, a Fordnál pedig az ezer köbcentis, háromhengeres Ecoboost kapta ezt a szerepet.
A Fordnál az egytonnás áruszállító Transit Custom és a nyolcüléses Tourneo Custom kisbusz kapta meg elsőként ezt a hibrid hajtást. Az első kerekeket 126 lóerős, 355 Nm nyomatékú elektromotor hajtja,
a padlóba épített akkumulátor 13,6 kilowattórás, amivel a gyári adat szerint 56 kilométert lehet megtenni tisztán elektromosan,
utána pedig beindul az egyliteres turbómotor, így egy tank benzinnel 500 kilométert is meg lehet tenni.
A koncepció elég ígéretesen hangzik ahhoz, hogy egy nagyrészt városban használt furgonban vagy kisbuszban vessék be.
Az esetek többségében helyi emisszió nélkül lehet autózni vele, Európa egyes városaiban ott is, ahová csak elektromos autók hajthatnak be, ezeket a területeket egyébként a Ford a navigáció adataiból felismeri, és automatikusan átkapcsol elektromos hajtásra. A töltés otthoni konnektorról 4,5 órába, utcai töltőről kevesebb, mint 3 órába telik.
A konnektorról tölthető Transit és Tourneo Connect éppen úgy vezethető, mint egy elektromos autó.
A gázpedált lenyomva fürgén gyorsít, mint egy erősebb turbódízel, de ahhoz képest megszakítás nélkül, hiszen váltó nincs benne. Amíg tele az akku, addig olyan csendes is, mint egy villanyautó, ezért a gyalogosokat figyelmeztető zümmögést is beépítettek. A reptérről is ezzel vittek a bemutató helyszínére, és ennél kényelmesebb kisbuszt nem tudnék mondani.
A bemutatót Stockholm környékén tartották, ahol már október elején is 3-4 Celsius fok volt, és ez nem igazán kedvez a villanyautóknak.
Az elektromos hatótáv jóval kevesebb volt az ígértnél, és amíg nem indult be a benzinmotor, addig a fűtés még a vezetőülés környékén is csak jelzésértékű volt. A jó hír az, hogy a Transit és Tourneo Connect hibridként is meggyőző, a háromhengeres motor elég kulturált ahhoz, hogy csak nagyobb gyorsításkor hallassa a hangját.
Repülős élmények Stockholmban
Stockholm környékén lépten-nyomon repülőgépekbe botlottunk, mint ebbe a Congo Queen névre keresztelt Douglas DC-3-ba, amit időnként még megreptetnek. Az ezernyi sziget közt kétszer is utaztunk kompon, ez a nagy Boeing 747-200 pedig 1976-ban épült, és jelenleg a legmenőbb szálláshely a svéd főváros környékén. A Jumbo Stay Hostel fedélzetén 33 szobát alakítottak ki, és igen, még a pilótafülkében is lehet tölteni az éjszakát.
Az autót négyféle üzemmódban lehet használni. Az elsőben maga dönt arról, hogyan gazdálkodik az erőforrásokkal, mint egy jó hibrid. A másodikban, amíg csak lehet, elektromos autóként működik, a harmadiknál
megtartja az akku töltöttségét, ha később csendben surrannánk be egy belvárosi zónába,
a negyedik pedig fel is tölti menet közben az akkut, ha már lemerült volna. Az utóbbi elég nagy zajjal és fogyasztással jár, de hibrid módban reális a 6 literes fogyasztás.
Az irányváltó karnak a D alatt van egy L állása is, amikor fokozott az energia-visszatermelés, és szinte fék nélkül lehet lassítani az autóval.
A magunkkal vitt akkumulátornak megvan az előnye, hogy különféle fogyasztókat lehet róla használni, például lámpát vagy szerszámgépet.
Az akku 130 kilogrammot nyom, de úgy építették be, hogy a teherhordó Transit 6 köbméteres raktere és 1130 kilogrammos terhelhetősége megmaradt, és a kisbusznál sem kell kompromisszumot kötni.
A bemutatón az egytonnás Transit Custom és a még nagyobb, kéttonnás teherbírású Transit egyéb változatait is vezettük, mert a Ford idén is kifőzött hozzájuk mindenféle újdonságot.
A kétliteres turbódízel például 48 voltos mild hibrid rendszert kapott, amivel 20 km/óra alá lassítva leáll a motor,
és az újraindítás is finomabban megy, mert a generátor húzza be szíjjal. A nagy Transit könnyebb is lett, és a hátsókerék-hajtású változathoz hamarosan 10 fokozatú automata váltó rendelhető.
A kínálatban újdonság a 185 lóerős dízel, ezt a Transit Custom Sport változatában próbáltuk ki.
A versenycsíkokkal és könnyűfém kerekekkel feldobott külső még mindig nagyon menő, és ezt a Fordot haszonjármű létére is élmény vezetni. A raktérben csak egy pár mázsás doboz volt leszíjazva, úgyhogy könnyedén gyorsult, a kanyarokban pedig az autóra szerelt Goodyear Eagle F1 gumik gondoskodtak a tapadásról.
Furgonnal még nem autóztunk olyan jót, mint a Forddal, ez biztos.
A munkát tovább könnyíti, hogy mostantól minden Transit és Tourneo állandóan online lesz,
ami nemcsak azt jelenti, hogy fedélzeti wifi lesz benne, hanem a hozzá tartozó okostelefon-alkalmazással és asztali portállal könnyen kézben tartható és felügyelhető a flotta. A Fordnál nem tegnap kezdték a haszonjárművek tervezését, és most ismét a piacvezető márkához illő megoldásokkal álltak elő. A hatótávnövelő hibridet pedig szívesen látnánk a márka személyautóiban is.
