Az FIA elrettentésnek szánta Grosjean egyfutamos eltiltását, amilyenre a sportág történetében 1994 óta nem volt példa. Korábbi eseteket vizsgálva kerestük a választ: jogos volt a büntetés vagy túl szigorú?

Romain Grosjean balesetet okozott a Belga Nagydíjon, rögtön a rajt után, ezért 50 ezer euró pénzbírságra ítélték – és eltiltották a következő, Olasz Nagydíjtól. Hasonlóan súlyos büntetést utoljára 1994-ben alkalmazott az FIA Forma–1-es versenyzővel, pontosabban versenyzőkkel szemben: akkor Eddie Irvine (Jordan) és Mika Häkkinen (McLaren) egy-, Michael Schumacher (Benetton) pedig kétfutamos eltiltást kapott.

Több mint másfél évtizede nem éltek tehát az eltiltás szankciójával, ezért is okozott ekkora vihart Grosjean esete, és – ahogy az 1994-es eseteket – ezért is vitatják ennyien a döntés jogosságát.

Vettel: Durva. Lauda: Ez is kevés

A világbajnoki címvédő Sebastian Vettel szerint például túlságosan durva büntetést szabtak ki a franciára, ugyanakkor elismerte, hogy a versenybíróknak nincs könnyű dolguk egy-egy esetnél. A Sauber mexikói versenyzője, Sergio Perez  viszont egyetért a francia eltiltásával, de úgy véli, a stewardoknak sokkal következetesebb, igazságosabb büntetési rendszert kellene kialakítaniuk, főleg, hogy vannak olyan versenyzők, akikre az áthajtásos vagy a pénzbüntetés már nincs hatással, ezért számukra csak az eltiltás bír kellő visszatartó erővel. (Nem mondta ki, de Perez vélhetően Pastor Maldonadóra gondolt, aki idén az első 13 futamon 13 büntetést szedett össze.)

Niki Lauda még Pereznél is szigorúbb lett volna: a háromszoros világbajnok két futamra is eltiltotta volna a Grosjean-t, hiszen idén ez már a hetedik balesete volt, a belgiumi pedig egyértelműen a saját hibájából történt.

Változás kell

A büntetésekről a közelmúltban már esett szó a versenybírók között: Derek Warwick – aki már többször segítette a stewardok munkáját –, a bírók legutóbbi, párizsi megbeszélésén közölte, szükségessé vált a jelenlegi büntetési rendszer megreformálása. Warwick nem részletezte, milyen változtatásokra gondolt, de példának az áthajtásos büntetést hozta fel, amellyel a különböző pályákon különböző mértékben büntetik az versenyzőket. "A büntetéseknek idővonzata van. Kanadában egy áthajtásos büntetéssel 15 másodpercet veszítesz, de mennyi lehet ez például Abu-Dzabiban? Tulajdonképpen mindent átlagban kell nézni, de azt hiszem, változtatni kell ezen" – mondta.

Warwick nem értett egyet minden idei büntetéssel, néhányat túl szigorúnak, másokat túl enyhének talált, Grosjean-éról pedig azt nyilatkozta, hogy az FIA elrettentésnek szánja, és reméli, hogy a pilóták felfogják, bárki, bármikor kaphat egy- vagy többversenyes eltiltást. Ennek hatása már érezhető is: Maldonado kijelentette, hogy nem szeretne találkozni a közeljövőben a versenybírákkal, sokkal inkább a versenyzésre és a pontszerzésre szeretne koncentrálni.

Hasonló esetek – hasonló büntetés?

Az elmúlt években is történtek balesetek egy-egy pilóta hibájából, de a Grosjean-éhoz hasonló mértékű büntetést egyszer sem szabtak ki a sportbírók. A legsúlyosabb baleseteknél is legfeljebb öt rajthelyes büntetést, esetleg pénzbírságot szabtak ki.

Grosjean-hoz hasonlóan a tavalyi Olasz Nagydíjon, Monzában Vitantonio Liuzzi okozott balesetet, amikor a célegyenes végén féktávon megpördült, elvesztette uralmát az autója felett, és keresztülszánkázott a pályán. Akkor a stewardok öt rajthelyes büntetést szabtak ki.

Szintén öthelyes büntetést kapott Sébastian Buemi a 2011-es Német Nagydíjon, miután leszorította a pályáról a hazai pályán versenyző Nick Heidfeldet. Buemi hibája megkérdőjelezhetetlen, az, hogy a kifejezetten veszélyes manőverért öthelyes hátrébbsorolást kapott, már vitatható.

Az idei Olasz Nagydíjon Vettel hasonló megmozdulásáért csak boxutca-áthajtásos büntetést kapott. Bár leszorította Alonsót, de baleset nem történt, ezért a szankció mértéke arányosnak tűnhet. A Red Bull mégis méltatlankodik, amikor egy egy évvel korábbi, hasonló esetet szó nélkül hagyták.

Az idei eset:

A tavalyi:

A példákból is látszik, a versenybírók döntésük során figyelembe veszik, egy-egy megmozdulás mennyire veszélyes, milyen kimenetele van a balesetnek, sőt a pilótáknak is van némi hatásuk, arra mindenképp, hogy felhívják a versenybírák figyelmét egy-egy esetre: idén Alonso felháborodva közölte a csapattal rádión, hogy Vettel leszorította őt, így a bírák is biztosan hallották, ha netán maguktól nem vették volna észre.

Az FIA elvileg mindent megtesz az igazságos büntetések kiszabásáért, ám ez nem mindig sikerül. A 2010-es szezontól minden versenyen egy korábbi pilóta is segíti a bírák munkáját, megkönnyítve az egyes helyzetek kiértékelését. Rendelkezésükre áll a pályán, illetve a helikopterek és a versenyzők autóján elhelyezett kamerák képe, visszahallgathatják a csapatrádiókon folytatott beszélgetéseket, és ha szükséges, telemetria-adatokat is bekérhetnek a csapatoktól. Minden esetben egyhangú döntés szükséges egy büntetés kiszabásához.

Lehet, hogy a hasonló teljesen más

Az egységes és igazságos büntetési rendszer létrehozása és következetes működtetése természetesen szükséges, de általában nehéz is. Vannak egyértelmű esetek, amikor a szabályok megszegéséért büntetnek egy versenyzőt: a váltócsere például öt rajthelyes büntetést ér.

Nem ilyen evidens a versenyzők hibájának megítélése. Két ugyanolyan baleset nincs, és olyan szabály se létezik, hogy ha valaki egy másik pilóta versenyét teszi tönkre, azért csak rajtbüntetést kap, de ha két társát löki ki, akkor már eltiltást érdemel.  Minden eset egyedi, számos tényezőt kell számításba venni a döntésnél, ezért veszélyes a „hasonló” kifejezés használata.

A versenyzők nem tehetnek mást, mint hogy a szabályokat betartva elkerülik az olyan szituációkat, amelyek után a stewardok vizsgálatot indíthatnak ellenük, ha mégis, akkor pedig kénytelenek elfogadni a kiszabott büntetést. Persze joguk van nem egyetérteni vele, de itt is, mint minden sportban, a bírók döntése az irányadó. A sportág tekintélyének az árthatna a legtöbbet, ha a neves, vagy nagy csapatoknál autózó pilóták más megítélés alá esnének – vádak lehetnek, de a tények nem igazolnak ilyesmit.

Moziban Vettelékkel

Egy jó futam izgalmasabb egy akciófilmnél – akkor miért csak az utóbbit vetítik a moziban? Ez a kérdés vetődhetett fel a Lurdy mozisaiban is, ezért adják élőben a Forma–1 futamait. Hatalmas vászon, profi hang, az F1-rajongóknak hála felszisszenős-tapsolós hangulat, a szervezőknek köszönhetően pedig mindig valami olyan plusz, amilyen a tévénézőknek nem jár, például Button kalocsais meze tapintható közelségben. A nézők között szezon végén ráadásul szimulátorvezetést is kisorsolnak.

Idén lenne ötvenéves Kesjár Csaba, akinek 26 éves életút is elég volt ahhoz, hogy az első magyar legyen, akiről leendő Forma–1-pilótaként beszéljenek

És ezt olvastad már?
Elegancia és praktikum takarékosan – VW Arteon Shooting Brake plug-in hibrid-teszt