Már a rendőrség is fenyegetőzött azzal, hogy büntetnek érte, de az autósok harmada továbbra is imádja ködben elvakítani a többieket.
A hátsó ködlámpa, szabatosabb nevén ködzárófény alapjában véve egy óriási baromság. Mindösszesen kettő féle szcenáriót tudok elképzelni, amikor lehet létjogosultsága. Az egyik: ha tényleg rettenetes nagy ködben, intenzív esőben vagy hóesésben hatalmas sebességkülönbséggel találkozik két egy irányban haladó jármű, tehát egy nagyon gyors kocsi utolér egy nagyon lassút. A másik: ha valamilyen vészhelyzet miatt ködben, esőben, hóban meg kell állnunk az út szélén vagy a leállósávon. Ilyenkor tényleg semmilyen díszkivilágítás nem lehet túl sok; a vészvillogó és esetleg még a nyomva tartott fékkel kapcsolt féklámpa mellett a ködzáró is segíthet, hogy időben észrevegyenek a többiek.
Máskülönben a legnagyobb eredmény, amit a bekapcsolásától várhatunk, annyi, hogy anyukánk egyfolytában csuklani fog, amint a mögöttünk haladók a szemükbe tűző erős vörös fényben hunyorogva folyamatos megemlékezést tartanak róla. Esetleg még elérhetjük azt is, hogy ha hirtelen fékeznünk kell valami miatt, az erős vörös fényhez addigra hozzászokó mögöttünk haladó majd későn veszi észre a felvillanó féklámpánkat és jól belénkdurran.
Mit mond a KRESZ?
Nem sokat. Az egész KRESZ-ben háromszor van említve a ködlámpa. Egy: "Tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják." (Vagyis szerintem: nagyjából soha.) Kettő: "Álló járművön - a forgalmi okból megálló járművet kivéve - tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesésben szabad használni; távolsági fényszórót, ködfényszórót használni tilos." Három: "A vezető köteles a járművet - lehetőleg olyan helyen, ahol a forgalmat nem akadályozza - haladéktalanul megállítani, ha a jármű olyan hibáját észleli, amely balesethez vezethet, különösen ha elromlott a jármű (...) bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája, kivéve, ha a jármű kivilágítása nem szükséges vagy az elromlott lámpa a távolsági fényszórót és a hátsó helyzetjelző ködlámpát kivéve más lámpával helyettesíthető.)"
Szeretnék megkérni mindenkit, aki szokta használni a ködzárófényt, hogy ha legközelebb ködös időben autózik, végezzen el egy nem túl bonyolult kísérletet! A kísérlet folyamata a következő: nyissuk ki a szemünket, miközben vezetünk, és nézzük meg vele, hogy az előttünk haladó, a mi közlekedésünket befolyásoló távolságban lévő járművek közül csak azokat látjuk-e, amelyeken világít a ködzárófény, vagy azokat is, amelyeken nem!
A kísérlet megdöbbentő eredménye az lesz, hogy még igen durva ködben autózva is látjuk az összes számunkra érdekes, tehát követett vagy hamarosan utolérendő jármű sima alapértelmezett hátsó lámpáját, a hátsó helyzetjelzőt is. Ennek fénye persze gyengébb, mint a ködlámpáé de ez nem véletlen; pont az a lényege, hogy már látható legyen, de még ne vakítson és ne vonja el a figyelmet a féklámpától (vagy az irányjelzőtől, vészvillogótól). Az a pont, amikor a hagyományos izzók esetében 5 wattos izzót már nem látjuk, a 21 wattos ködzárót még igen, mindig olyan marha messze van, hogy igazából már nem is számít a különbség. Itt tulajdonképpen be is fejezhetném a cikket.
Aki egyszer tényleg tudatosan megfigyeli, hogy van-e értelme ködzárófényt használni, rá fog jönni, hogy nincs, csak a mögöttünk jövőket vakítjuk, bosszantjuk vele.
Aki ennek ellenére mégis használni szeretné, ha másért nem, azért, hogy ki legyen használva, ha már ki van fizetve, két dologra figyeljen oda, nagyon szépen kérem! Az egyik, hogy ha már nincs köd, eső, hó, kapcsolja ki! A másik, hogy ha lát egy fényszórópárt a tükörben, akkor meg főleg kapcsolja ki! Már csak a saját érdekében is, hiszen ha a követő autó nem akar előzni, csak vakítja a fény és nem fogja észrevenni a féklámpánkat (ahogy erről volt már szó az első bekezdésben), ha pedig előzni akar, mert ő jobban lát, mint mi (ami simán előfordulhat), a mi vakító vörös fényünk miatt nem fog olyan jól ellátni mellettünk és esetleg minket is lesodor az útról, amikor előzés közben kiderül, hogy mégis rosszul látta és szemben is jön valaki. (Ez utóbbi az autópályákon nem túl valószínű, szerencsére. Ámbátor.)
Nem olyan bonyolult dolog ez. Mégis, tapasztalatom szerint valahogy az autósok legalább negyede-harmada mégsem bírja összerakni fejben a helyes ködzáró-használatot. Mint minden karácsonykor, az idén is leautóztunk vagy 800 rokonlátogatós kilométert az országban és a végére már folyt ki a szemem a rettenetesen sok, teljesen indokolatlanul használt ködzárótól. Ami végképp nyomasztó, hogy régebben azért egy kis ködfényszóró-kapcsolgatással még néhány autóst rá lehetett ébreszteni, hogy fáj nekem, amit előttem csinál, de ma már ez se működik.
Én nem tudom, hogy mindenki a mobilját bizergálja, aki ködzárózik, vagy soha nem néz a tükörbe, de egészen pontosan nulla ember kapcsolta ki a vakító vörös lámpáját, amikor próbáltam elmorzézni neki, hogy ki kéne. Mintha a ködlámpa bekapcsolásával a vezető be is fejezné a tulajdonképpeni vezetést és azt várná, hogy majd ez a piros csodalámpa mindent megold helyette.
A jelenség már annyira elharapódzott, hogy a rendőrség is reagált rá. Igaz, nagyon érdekes módon. Volt egy meglebegtetett kis sajtós partizánakció, ami nyomán néhány újság lehozta, hogy na végre, a rendőrök büntetni fogják az indokolatlan ködlámpa-használatot, majd a rendőrség a hazai hivatalos közlekedésbiztonsági szakfolyóirat kérdésére határolódott el saját magától, hogy á, igazából mégsem.
Mi a véleményed a ködzárófényről?
Ja, és ott van még az első ködlámpa, a ködfényszóró. Elvileg ugyanolyan szabályok vonatkoznak rá, mint a ködzárófényre, de a gyakorlatban a gyári, jól beállított első ködlámpákkal a világon semmi baj nincs. Lefelé és oldalra világítanak, nem vakítanak; ugyan értelmük általában nem sok van, de legalább nem zavaróak és nem is veszélyesek. A rendőr ezért is büntethetne (és ezért se fog) - akit megnyugtat, hogy kettő helyett négy lámpával világít előre, felőlem használja nyugodtan.