Már a múlt század elején felvetődött, a közepén két menetben nagyjából összejött, de még évekig biztosan nem lesz teljes jobbra hajts! az országban.

„Az európai szárazföldön ma már Magyarország az egyetlen ország, ahol a közúti forgalomban a balra hajtás kötelező. Hazánknak ez a kivételes helyzete nemcsak idegenforgalmi, hanem forgalombiztonsági szempontból is kétségtelenül rendkívül hátrányos, s ezért feltétlenül szükséges, hogy Magyarország is feltétlenül áttérjen a jobbra hajtásra.”

Ezzel indokolta a kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott ipari miniszter az 1941. május hatodikai minisztertanácsi jegyzőkönyv szerint, miért kell áttérni az addigi balra hajts!-ról (még ha nem is volt teljesen pontos: Svédországban még 1955-ben is népszavazáson utasították el a jobb oldali közlekedést, és csak 1967-ben tértek át a jobb oldalra).

Balra hajts!-figyelmeztetés a határon 1941 előtt

A helyzetet fokozta, hogy az akkor zajló második világháborúban az első és második bécsi döntés és a területfoglalások miatt Felvidék, Észak-Erdély, Kárpátalja és Délvidék megint magyar terület lett, tehát egy országon belül is kétféle közlekedési rend volt érvényben.

Budapestet leszámítva alig két hete volt átállnia az országnak az új rendre, de legalább intenzív volt a kampány

A változtatásnak azonban – amelyet egyébként már ’39-ben be akartak vezetni, de a háború kitörése miatt elhalasztották – komoly költségvonzata is volt, ezért a ’41. májusi előterjesztés is csak elvi felhatalmazást kért. A legdrágább a vasúti és az autóbusz-közlekedés átalakítása volt, az összköltséget kilencmillió pengőre becsülték (végül nagyjából 12 millió lett), miközben egy szakmunkás 200-250 pengőt keresett havonta. Ennek ellenére mégis gyorsan tett követte az elhatározást: június 10-én már ki is tűzték az átállás dátumát július 6-ára.

Budapest és környéke később állt át, addig feliratok és rendőrök figyelmeztették a közlekedőket

A székesfővárosnak azonban ennyi idő nem lett volna elég, ott november 9-én lett jobb oldali közlekedés, addig – ahogyan korábban az országhatárnál –, Budapesthez közelítve tábla és rendőr figyelmeztetett arra, hogy onnan még az út bal oldalán kell haladni.

A korabeli feljegyzések csak egyetlen, az átálláshoz köthető súlyosabb balesetről szólnak: Székesfehérváron egy kalauz nekitámaszkodott a lezárt bal oldali ajtónak, és kiesett.

A vasútnál nincs ekkora európai egység

Európában Nagy-Britannián kívül már mindenhol a jobbra tarts! érvényes – közúton. Vasútnál nem ilyen egyértelmű a helyzet: általában ott, ahol az angol mérnökök tervezték a vasutakat, a bal oldalon haladnak a vonatok, így Franciaországban - Elzász-Lotaringiát leszámítva –, Belgiumban, Luxemburgban, Svájcban, Olaszországban, Portugáliában, Szlovéniában, és Svédországban is.

A budapesti kisföldalatti csak ’71-től megy a menetirány szerinti jobb oldalon, a gödöllői HÉV pedig még most is a bal oldalon közlekedik, és valószínűleg ez így is lesz addig, amíg össze nem kötik a kettes metróval. Szintén a régi rend szerint közlekednek a vonatok Kőbánya felső körül, illetve a Déli és a Kelenföldi pályaudvar közötti négy kilométeres szakaszon, mert a rendező-pályaudvar helyzete miatt így biztonságosabb.

Bulla és Napóleon

A bal oldali közlekedés legtöbbet emlegetett oka, hogy akkoriban, amikor még lovakkal és kardokkal jöttek szembe az úton, nem autóval, életmentő lehetett, hogy hamar kirántható legyen a kard a hüvelyéből, amit a legtöbben jobb kézzel tettek meg. Egy pápai bulla már a XII. században rendelkezett arról, hogy az út bal oldalán kell haladni, és így is volt mindenhol, mígnem Napóleon Franciaországban és gyarmatain bevezette a jobbra tarts!-ot 1792-ben – sokan állítják, hogy balkezes volt, Angliát is utálta, mindenki eldöntheti, volt-e ezeknek köze a váltáshoz.

(Archív fotók: Fortepan)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

A világ egyik legegészségesebb itala egy magyar készítmény, és azt adja meg, amire szükséged van

Moszkvics ilyen nagy még nem volt, mint a legújabb

További cikkeink a témában