A zsolnai Kia-gyár élőben is olyan, mintha egy túlszaturált látványtervet néznénk. Láttál már autógyárat, ami ennyire giccsesen gyönyörű?

A 2006 óta, 17 éve zakatoló szlovákiai Kia-gyár igazán nem néz ki úgy, mint aki hamarosan nagykorú lesz. Ahogy Zsolna felől megérkezik az üzemhez az ember, az egész még élőben is tisztára olyan, mint valami autógyár-vásárlók számára készült, agyonfotosoppolt katalógus-illusztráció, ahogy tisztán, rendezetten, gyönyörű zöld környezetben sütkérezik a napon a Kis-Fátra hegyei alatt.

És ez nem egy számítógépes grafika: a zsolnai Kia-gyár tényleg így néz ki!
A folyosó a két hosszú csarnok között valójában egy szállítószalag, amin át az összeszerelt karosszériák érkeznek a festőüzembe
Télen, havas csúcsok alatt még ütősebb a modern ipari üzem és a természet kontrasztja

A hazai Kia-importőr meghívására érkeztünk Zsolnára, hogy megnézzük, miként is készülnek itt a Ceedek, Sportage-ek. Először is: gyorsan. Egy percnél alig hosszabb ciklusidővel gurulnak le a kocsik az évi 350 ezer autó legyártására képes gyártósorról. A legnagyobb felvevőpiac Nagy-Britannia, Németország és Spanyolország (14, 13, 10 százalék), de hozzánk is innen jönnek a kompakt Kiák.

Úgy négy nap alatt gyártják le itt azt a mennyiségű autót, amennyi végül egy teljes év alatt a magyar piacra kerül.

A motorgyártás kapacitása még nagyobb; az évi 450 ezer motorból más Kia-üzemekbe is szállítanak. Az elektromos autók gyártása ugyan még nem kezdődött meg Zsolnán, de hibrid és plug-in hibrid Ceedek, Sportage-ek már készülnek a szalagon; a soron időről időre felbukkanó villamosított modellekbe az üzemanyag-tartály mellé egy-egy akkumulátor is bekerül. Úgy tűnik, nem lesz nagy kihívás beilleszteni a villanyautókat sem a gyártási portfólióba.

Ennyi lapos tető és semmi napelem? Hát igen, 17 éve még nem volt egyértelmű a napenergia-hasznosítás gazdaságossága, de a saját napelem-park tervezése már folyik, jó eséllyel egy-két év múlva már fekete lesz a gyár teteje
Egy ritka pillanat ez a Kia-szivárvány: a gyártás zömét, 60 százalékát a fekete, fehér, ezüst kocsik adják
Az egyik legügyesebb robot az egybeszerelt műszerfalat dugja be az ajtón át a kocsiba és akasztja a helyére; a nagy méretű, nehéz alkatrészt kézzel sokkal komplikáltabb lenne betenni a kocsikba

Az Európának, Európában tervezett és Európának is gyártott első Kia-modell, a márka reputációját alapjaiban megváltoztató Ceed volt az egyik első autó, ami itt készült. A másik pedig a második generációs Sportage. Igazán látványos a kontraszt, amit a semmit sem öregedett, ma is abszolút modern gyár mutat a korai koreai autóipar szárnypróbálgatásait idéző, bumfordi, minőségében még csak wannabe-japán, de már Zsolnán gyártott autóval.

Jól mutatja az európai SUV-láz súlyosságát, hogy a Sportage a maga egyetlen karosszériaváltozatával a zsolnai termelés 57%-át adja, míg az ötajtós, kombi, shooting brake és crossover kivitelben is kapható Ceed kisebbségbe szorul.

Zsolnán 389 ipari robot dolgozik. Vannak köztük Kukák és ABB-k is, de a java részük, mondhatni, saját gyártmány: az anyacég, a Hyundai holding gyártotta őket is. A leglátványosabb munkaállomás a szélvédők beragasztásának pontja, ahol három sárga robot kooperációjának eredményeképpen kerülnek a kocsikra a nagy, nehéz üvegek. Erről sajnos pont nem kaptunk képet (fotóznunk nem volt szabad az üzemben), de azért azok a robot-munkahelyek se néznek ki rosszul, amiről viszont kaptunk:

A szlovák gazdaság még a magyarnál is jobban ráépült az autós szektorra; náluk 50,3% az autógyártás aránya a teljes ipari termelésben, nálunk 40 alatti. Míg Magyarországon évente félmilliónál is kevesebb autó készül el, Szlovákia autógyáraiban a Covid előtti négy évben évi több mint egymilliót szereltek össze. Az autóipari problémák miatt volt visszaesés, de mára a szlovák autóipar ismét a milliós darabszám környékére emelte a termelést.

A Kia mellett üzemeltet itt autógyárat a Volkswagen-csoport, a Stellantis és a Jaguar Land Rover is, de egyik sem ilyen szép! Az esztétikus környezet persze nemcsak azért fontos, hogy a gyár jól mutasson a sajtóban, hanem azért is, hogy segítsen megtartani az egyre nagyobb értéket jelentő humán munkaerőt. A zsolnai Kia-gyár 3700 embert foglalkoztat, közülük meglepően sokan már a gyár indulása óta itt dolgoznak; a fluktuáció igen alacsony.

A gyár nagyon odafigyel a dolgozókra. A melót a klasszikus munkaszervezési elvek szerint igyekeznek változatosan, érdekesen kiosztani. A térségben jónak számító bérezés mellett a Kia rekreációs, egészségügyi szolgáltatásokat is kínál az embereknek, és munkaidőn kívül is igyekszik szórakoztatni őket: a csarnokok közti színpadon koncerteket szerveznek, családi napokat tartanak.

A gyárlátogatáson úgy tűnt, ez az egész tényleg működik is. A legtöbb tömeggyártói autógyárban, ahol eddig jártam, a melósok rosszkedvűek, és alig leplezett utálkozással méregetik az őket bámuló látogatókat. Itt ilyesmit nem tapasztaltam. Zsolnán tényleg úgy tűnt, hogy az emberek szeretik, amit csinálnak, és ha nem is kitörő lelkesedéssel, de azért alapvetően elégedetten építik össze a Ceedeket, Sportage-eket.

Ez is érdekelhet:

Nem csak a külseje kitűnő – Kia Sportage 230 Hybrid-teszt

A nem konnektoros hibrid Sportage-ek közül a csúcsváltozatot próbáltuk ki.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Fedezd fel Materát ezzel a csodálatos Alfa Romeo 2600 Sprinttel

Csak egy elektromos autó, de ez több mint száz éves

Nincs szükség utakra – Dacia Duster TCe 130 4X4 Extreme

További cikkeink a témában
Életmód Otthon Így jutottunk a nyugati minimalizmustól az eklektikus ezredfordulón át az okosotthonokig – 20 éves a MaxCity, Kovács Zsófival beszélgettünk
Hirdetés