Ha világítasz is elöl, nem biztos, hogy hátul is ég a lámpád. Pedig lehet, hogy éghetne, csak be kéne kapcsolni valami titkos menüben.

A pokolba vezető hosszú-hosszú út nem kevés macskakövét faraghatták már ki az  európai uniós közlekedésbiztonsági intézkedésekből. Az egyik ilyen az elvileg az autók megfelelő nappali láthatóságát garantálni hivatott jármű-kivilágítás-szabályozás jó szándéka. Pedig az elmélet egyszerű. Az autók a nappali világosságban sem látszanak mindig jól, az emberi szem hajlamos eltérő hatásfokkal érzékelni a különböző színű kocsikat, meg ugye van néha eső, hó vagy köd is: világítsanak hát a kocsik nappal is!

Skandináv országokban már évtizedekkel az európai eszmélés előtt voltak mindig világító autók (kép: Wikipedia)

Kezdetben az autógyártókon múlt, miként gondoskodtak modelljeik jó láthatóságáról. Érthető módon az északibb európai kocsikra volt jellemző az akár bekapcsolva is hagyható, gyújtáslevételkor automatikusan kikapcsoló tompított, a napfényes déli országokban evidencia volt, hogy a világítást akkor kell felkapcsolni, amikor nem lát a sofőr. A japán kocsik jellemzően hangjelzéssel figyelmeztették a sofőrt a világítás lekapcsolására. Később jöttek az automata, külsőfény-érzékelős világításkapcsolók, de addigra már sok európai ország kötelezte az autósokat az első-hátsó helyzetjelző és az első tompított fény nappali használatára, de a szabály helyenként – például nálunk – lakott területen belül nem írja elő a nappali világítást. Mintha a városokban nem lenne köd, eső, esetenként emelt sebességű út és hasonlók.

Később az EU már kötelezően a járműgyártás vállára rakta a nappali világítás terhét. 2011-től az Unió minden új személyautó és kishaszonjármú számára kötelező felszereltséggé tette a DRL-t, a nappali menetjelző világítást. De valamiért csak elöl.

Józan paraszti ésszel persze felmerül, hogy egyszerűbb lett volna az amúgy is sok gyártó által már évtizedek óta alkalmazott, elinduláskor kötelezően bekapcsolódó tompított világítást előírni, de az EU akkor még úgy gondolta, hogy a jellemzően 2x55 wattos tompított helyett a jóval gyengébb fényű DRL-lel 70-75%-os üzemanyag-megtakarítás érhető el a menetjelző világítás energiaellátásához szükséges alacsonyabb motorterheléssel. Aztán persze jöttek a LED-ek és drasztikusan megváltoztattak mindent, amit az autók világításáról addig tudtunk, és jöttek a DRL-lel hátul is világítást kapcsoló kocsik, de azért maradt jó pár millió autó az úton, amin ha van is nappali menetjelző fény, az csak elöl világít.

Egy modern autóban a vezetőnek fogalma se nagyon van arról, mi hogyan világít épp körben a kocsiján. A kijelző mindig fényes, az automata világításhoz hozzá se kell nyúlni, már a reflektort is maguk kapcsolgatják a kocsik és egyéb extrém extrák is előfordulhatnak (kép: Peugeot 408 éjjellátóval). De hogy a DRL-lel együtt ég-e a hátsó lámpa, az sosem biztos, meg kell nézni!

A DRL már elvileg egységes jó láthatóságot biztosítana mindig és mindenhol, még ha csak felmenő rendszerben is, amíg minden 2011 előtti kocsi kihal. Maradt viszont a hiányosság a rendszerben: a szabály csak a járművek elejének kötelező kivilágítására vonatkozik. Ez persze még mindig jobb, mintha sehol se világítana a kocsi, de még jobb lenne, ha a hátsó helyzetjelző fények is folyton égnének. Így gondolja ezt a Magyar Közút is, közzé is tettek a témában egy Insta-posztot egy remek Opel Astra-illusztrációval:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (@magyarkozut) által megosztott bejegyzés

A fenti képeken látható K-Astrában tudomásunk szerint nem kapcsolható fixen az első DRL-hez a hátsó helyzetjelző, de sok modellnél meg lehet oldani, hogy már a menetjelzővel mindig világítsunk, elöl is, hátul is. És nem is lenne baj, ha minél többen megoldanák ezt, ha már sem az autóiparnak, sem az EU-nak nem sikerült ezt egységesen lekezelnie, mert rossz látási viszonyok között a nagy szürkeségben a sok hátul is világító kocsi között optikailag elvész az, amelyik nem használja a hátsó helyzetjelző lámpákat.

Második generációs fabiások, szevasztok!

Tudtátok, hogy a biztosítéktábla alatt van egy kapcsoló, amit átkattintva „örökégővé” válik a tompított és minden motorindításnál automatikusan felkapcsol a világítás?

MQB-platformos skodások, volkswagenesek, audisok, seatosok: ti pedig tudtátok, hogy ha most épp nem is világít az első DRL-lel együtt a hátsó helyzetjelzőtök, akkor is lehet megoldás arra, hogy világítson? Egy egész csomó VW-csoportos modellben ugyanis lehetőség van utólag engedélyezni vagy tiltani funkciókat, mint ahogy ez a csodálatos gyűjtés is mutatja.

Legújabb kori BMW-sek: ti akár a menüben is ellenőrizhetitek, aktív-e a hátsó helyzetjelző is a menetjelzővel együtt és bekapcsolhatjátok, ha nem!

Az egyik mai BMW-ben
Egy másik mai BMW-ben

Szóval bármilyen autód is van, főleg, ha korszerű, komplikált elektronikájú modell, azt javasoljuk, nézd meg, világít-e a DRL-lel együtt a hátsó lámpád is! Ha nem, keress rá a neten vagy kérdezd meg egy szervizlátogatásnál: meg lehet-e oldani, hogy világítson mégis. Gondolj erre te, ha már az EU-nak nem jutott eszébe!

A ködzárót viszont léccilécci csak nagyon tudatosan használd!

Kapcsoljátok már le azt a rohadt hátsó ködlámpát!

Már a rendőrség is fenyegetőzött azzal, hogy büntetnek érte, de az autósok harmada továbbra is imádja ködben elvakítani a többieket.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Ráhúzta egy taxis a kormányt egy bringásra az Alagút bejáratánál, aztán a kijáratnál kiszállt és elé állt

Ezt a Ferrarit igazán megcsúfították, hogy extrém körülmények között is lehessen versenyezni vele

Gyorsabb lett, mégis kevesebbet fogyaszt – kipróbáltuk a megújult Lexus UX-et

További cikkeink a témában