A Panamera Sport Turismo még a legkisebb motorral is teljes joggal viseli az orrán (és még egy csomó helyen) a lovacskát.
Ilyen autó nem nagyon van másik, a felsőkategóriás sport-luxus-túrakombikupé olyan kategória, amiben a Porsche egyedül versenyez. De azért odateszik magukat rendesen, hiába nincs is ellenfelük. A Panamera Sport Turismo még a második szinten, 4S változatban is iszonyú erős, iszonyúan megy, iszonyúan gyors és iszonyúan élvezetes vezetni. Pedig innen még volna három teljesítményszint felfelé a csúcsmodellig.
Rendszertani besorolása
A Porsche 2009-ben csinálta meg az első generációs Panamerát, amivel igencsak meghökkentette a márkarajongókat, meg úgy egyáltalán, az egész autós világot. Az ekkor már hétéves Cayenne modellre volt elfogadható magyarázat: a Porsche tulajdonképpen előremenekült, amikor megadta magát a SUV-őrületnek. A nagy szabadidőautó orrán a büszke emblémával tökéletesen be is töltötte szerepét, elég pénzt termelt a cégnek ahhoz, hogy a Porsche továbbra is fejleszthesse és gyárthassa csodálatos, de jóval kisebb darabszámban eladható sportautóit.
A Panamerát viszont még ma sem értjük igazán. Nagyon jópofa, hogy van egy négy- illetve ötajtós Porsche, de a modell értékesítési számai rendre a 911-es alatt és nagyon messze a SUV-ok, a Cayenne és a Macan eladásai alatt maradnak. Néhány speciális piacon jól érzékelhetően volt helye a kocsinak (izgalmas alternatívája lett például szállodai shuttle-ként a klasszikus de kissé unalmas német nagylimuzinoknak) és Kína gazdagjai is lelkesen fogadták, de igazán nagy darabszámokat a mai napig nem ért el.
Ugyanakkor a Porsche továbbra is hitt ebben a modellben, olyannyira, hogy a második generációval 2017-ben bemutatott egy új karosszériaváltozatot, a Sport Turismót, a családi Porschét. Az új kombi vagy inkább Shooting Brake két nagyszerű extrája az alapmodellhez képest a nagyobb csomagtartó - és hogy végre van egy Panamera, ami eszméletlenül jól néz ki.
Értem én, hogy Porsche, de mi hajtja?
A Panamera Sport Turismo motorválasztéka meglepően gazdag egy ilyen fura rétegmodellhez képes. A belépő szint a 2,9 literes, 330 lóerős V6-os turbómotor, nyolcfokozatú duplakuplungos automata váltóval, kötelezően összkerékhajtással. (Hátsókerék-hajtással csak a sima Panamera rendelhető.) A mi tesztautónk egy 4S, ugyanezzel a motorral, de 440 lóerővel. A következő a GTS, 480 lóerős, négyliteres V8-assal, majd a Turbo S, 630 lóerővel. Valamint van két konnektoros hibridmodell is, a V6-os motorral 560, a V8-assal 700(!!!) lóerős rendszerteljesítménnyel, a katalógusban teljesen komolytalan, két egész pár tized literes fogyasztással és a zöld rendszám összes előnyével.
Milyen odabent?
A Porsche a német prémiummárkák és a szupergazdagoknak készülő luxusmárkák között lebeg valahol középen, és ennek a státusznak csak előnyei vannak, akármelyik szomszédos kategóriához viszonyítjuk. A Merci, Audi, BMW hasonló méretű autói a Porschéhoz képest egyszerűbb, sprődebb kocsik. Az Aston Martin, a Bentley vagy a Rolls pedig sokkal kevésbé autószerűek, valahogy kilógnak a forgalomból, inkább ékszerek, kiállítási tárgyak, mint közlekedési eszközök.
A Porsche, minden Porsche viszont kiválóan összerakott, nagyon finom anyagokkal berendezett, tapinthatóan tömör minőségérzetet sugárzó utasterű autó, ami látványos luxuskocsiként is képes belesimulni a forgalomba és a hétköznapokba is. A Panamera Sport Turismót a kényelmes, tágas hátsó traktus és a nagy csomagtartó teszi százszázalékos családi autóvá, esetleg extrém, de látványos, nagy presztízsértékű, ugyanakkor praktikus sofőrös cégvezetői kocsivá.
A tökéletes klímakomfort, a remek akusztikájú beltérben csodásan szóló hifi, a szuperkényelmes, minden elképzelhető és néhány további irányban is motorosan álltható ülések az ülőlap és a támla között osztható arányú fűtéssel olyan dolgok, amikről felesleges külön említést tenni a luxuskategóriában. Amit viszont kiemelnék, az a kiváló ergonómia, a példásan logikusan felépített menürendszer és a mindig jelenlévő, mégsem tolakodó, az emberi irányításba feleslegesen nem belenyúlkáló elektronikus vezetéstámogatás.
Na és hogy megy?
A gyújtáskapcsoló a márkahagyomány szerint a kormány mellett bal oldalon van a Panamerában is és formáját tekintve ez a kapcsoló nem egy gomb, hanem egy elfordítható kulcs-imitáció. Elcsavarására a motor erőteljes hangrobbanással kel életre, hogy mindenki odakapja a fejét a környéken, elvégre mégiscsak egy Porschét indítottak itt be, kérem! De utána a V6 elcsendesedik és finom, alig érzékelhető dohogással jár, ahogy egy luxuskocsihoz illik.
Egy jól felszerelt Porsche azon kevés autók közé tartozik, amelyekben van értelme a menetdinamikai programoknak. A Sport Chrono csomaghoz járó kormánykapcsoló tárcsáját forgatva a sportos, a nagyon sportos és a legsportosabb beállítás között váltogatva tényleg mindig más és más kocsiban ülhetünk, a kikapcsolt menetstabilizálójú, nehéz kormányú, vérprecíz, dörgő kipufogójú pályagép és a feszes, pontos, de azért egész jól rugózó és csendes, mindig biztonsággal uralható luxus-sport-túraautó végletei között.
De a Panamera még a leglágyabb beállítással is bármikor kész a mókára. Gázadásra azonnal ugrik, az összkerékhajtás mellett is markánsan hátsókerekes beállításaival mindig szívesen riszál egy látványosat a fenekén, ha erre kérjük és mindig nagyon-nagyon gyors.
Az élményt, a nagy erő feletti tökéletes kontroll boldogságát egy dolog zavarhatja meg: ha hirtelen lecsökken a tapadás. A hátul 315-ös, elől 275-ös gumik ügyesen az úton tartják a hatalmas testet, fékezésnél pedig a hihetetlen méretű, a 21-es felnik belsejét is szinte teljesen kitöltő tárcsák és az óriási féknyergekben dolgozó dugattyúk bőven elegendők a hatásos lassításhoz. De ha sárra, jégre fut a kocsi, marad az elemi fizika, a hatvan kiló híján két tonna pedig egykedvűen halad tovább egyenes vonalú egyenletes mozgással, amíg mozgása irányát az útpadka, egy fa vagy egy másik autó meg nem változtatja. Szóval nehéz autó ez, erre érdemes figyelni.
De ha van tapadás, minden van. Nemigen hiszem, hogy akad még egy öt méternél hosszabb autó, ami ennyire készségesen, pontosan és jókedvűen, érezhető örömmel követné a táncban az őt vezető személyt. Kicsit olyan volt ez az egész Panamera-menetpróba, mintha egy buliban némi szorongással felkértem volna Gwendoline Christie-t (a Trónok harcának Brienne-je), de már az első lépésnél kiderült, hogy a behemót olyan természetes könnyedséggel mozog a zenére, mint mondjuk Ariana Grande. Szóval ez az ötméteres, orrmotoros családi Porsche is Porsche, még a kisebbik, hathengeres blokkal is. Nyugodtan oda lehet adni ezért a bordó csodáért azt a nyamvadt 184 ezer eurót, 67 millió forintot, amibe kerül, nem fog csalódást okozni se komfort, se teljesítmény terén!