Lenyűgöző alkotás, a technikája iszonyú tömör, masszív, de a világ túl kegyetlen és durva ahhoz, hogy önfeledten lehessen vele autózni a magyar valóságban.

Egy autó alapvetően mégiscsak egy kültéri használati tárgy; koszban, sárban járnak vele emberek, akik időnként maguk is koszosak, sárosak. Mai tesztautónk, ez az elegáns, művészien kidolgozott elektromos üveg-lakk-króm-buborék viszont túlságosan kifinomult ahhoz, hogy összepiszkoljuk, összefogdossuk, kigurítsuk a mindennapi forgalom káoszába. Inkább feltenném egy polcra, sőt: inkább egy porvédett, zárt vitrinbe, és ott nézegetném gyönyörködve mindörökké. Ahogy egy Fabergé-tojást szokás. Mondjuk kicsit úgy is néz ki:

A steril német, svájci, osztrák, skandináv úthálózatban nem lenne ilyen éles a kontraszt autó és környezet között, de a sáros-kátyús magyar valóságban a Merci legújabb villany-SUV-jával töltött minden egyes percben nyomasztott, hogy ennek az ütött-kopott, kegyetlen világnak kell kitennem ezt a kívül-belül csillogó, arisztokratikus műtárgyat.

A Mercedes-Benz az EQE SUV-val a német mosogatószer-reklámok túlszaturált, túlfényesített, makulátlan tisztaságát tette négy kerékre, az októberi esős napokban pedig ezt a tisztaságot pillanatok alatt megbecstelenítette, bemocskolta a durva realitás.

A legszebb pillanat az volt, amikor egy szeles este ránk esett egy korhadó nyárfa egyik ága, másnap pedig megláttam, hogy a gally látható karcnyomot hagyott az ötödik ajtó fényezésén. Ez persze kivédhetetlen lenne más autóval is, de nem sok olyan márkát, modellt tudnék mondani, aminél jobban fájna egy ilyen peches kis sérülés, mint amikor az ötvenmilliós villany-Merci tökélyét bontotta meg egy pillanat alatt a kegyetlen világ.

A kocsit használva, vezetve is folyton ennek a magasztos éteriségnek az érzése kísértett. A gyönyörű képet adó központi kijelzőn minden egyes ujjlenyomat mintha a lelkemet szennyező mocsokfolt lenne (és akkor ez még nem is a fullextrás változat faltól-falig Hyperscreenje!). A vezetéstámogató rendszer úgy botladozik az összevissza táblázott, kuszán felfestett magyar úthálózatban, ahogy egy elrabolt hercegnő bukdácsolna a sárkány várának kazamatáiban. A kettős kormányküllő érintőgombjai nagyon elegánsak, szépek is, de én folyton eltévedtem rajtuk, összemaszatoltam őket.

Egyértelmű, hogy autóba ilyen túlkomplikált, fényes kezelőelem nem való, mégis úgy éreztem, nem a kocsiban, bennem van a hiba.

(Apropó vezetéstámogatás: hatalmas pirospont jár a Mercedesnek, amiért a magyar valóságban teljesen hasznavehetetlen új EU-s agymenést, a sebességtúllépést csipogással jelző gyorshajtásra figyelmeztető rendszert egy, a kijelző bal felső sarkában fixen kirakott kis virtuális gombbal könnyen, minden indítás után azonnal, egy mozdulattal kikapcsolhatóvá tette!)

Az autó technikája ellenben tökéletes mindenhova, ide, hozzánk is. Oké, a világ megmentése nem épp arról szól, hogy az elektromos autóknak feltétlenül két és fél tonnásnak, szélesnek és magasnak, ezáltal minden aerodinamikai finomítás dacára is nagy légellenállásúnak, közepes motorizáltsággal is háromszáz lóerősnek kell lenniük. A SUV-ság sem az igazi, ha a 13 centis szabad magasságot nézzük. De ha elfogadjuk, hogy szükség, de legalábbis piaci igény van a nagy presztízsértékű, nagy hatótávolságú, jól gyorsuló, tartósan nagy sebességre képes, tankszerűen biztonságos, kényelmes és tágas családi villanyautókra, akkor az EQE SUV 350 4Matic az, amivel tökéletesen meg van oldva a feladat.

A 292 lóerő és 765 Nm két tengelyre elosztva teljesen elég a 2,6 tonnához. Ami innen feljebb van (és van: az EQE SUV 53 AMG csúcsváltozatban ennek több mint duplája, 625 lóerő lenne a teljesítmény), az már nem szükség, hanem felvágás. A három méternél is hosszabb tengelytávú kocsi elképesztő mozgékonyságát, könnyű városi manőverezését az akár tíz fokban kifordulni képes hátsókerék-kormányzás biztosítja.

A nettó 90,6 kWh kapacitású akku még autópályatempó mellett is biztosan ad 250-300 kilométernyi hatótávot, a 170 kW-os gyorstöltéssel pedig félórás pihenővel újabb 200 kilométerre fel lehet tankolni a kocsit. Az alacsony súlypont miatt a kanyarstabilitás is kiváló, a kocsi tömegét száraz úton egyáltalán nem lehet érezni.

Villanyautó ide vagy oda, a Mercedes rendes német gyártóként nem megy bele kompromisszumba a sebesség lekorlátozásában: az EQE SUV végsebessége 210 km/h

A térkínálat az optimális kialakítású villanyautós konstrukciónak (akku a padló alatt, motorok a tengelyeken, egyéb gépészet az orrban) köszönhetően remek. Sík a padló, hatalmas a lábtér hátul is. A csomagtér tágas, széles, magas, igényesen burkolt, a hátsó üléstámlák a raktérpadlóval szinte síkba fektethetők. Elülső csomagtartó nincs, ez hiba, az viszont cuki, hogy ha már úgyse lehet a kábeleket előre tenni, a Mercedes nem nyitogattatja feleslegesen a nagy csomagtérfedelet, hanem egy kényelmesen kezelhető oldalsó kis kopoltyú alá rejtve oldotta meg az ablakmosó utántöltését.

A kocsiban utazni igazi luxusélmény. Az ember elmormol ugyan egy nydpcsját, miután a szép, megvilágított, de vacak fogású kilinccsel nagy nehezen kinyitja az ajtót, majd csodálkozik egy kicsit a behúzáskor az ajtókárpitban meghajló fogantyú egyáltalán nem mercédeszes gyengeségén, de utána minden oké. Remekül szól a Burmester hifi, a klímakomfort tökéletes, zaj szinte semmi nem jön be a kétrétegű oldalablakokon, az ülések szélesek, puhák, kényelmesek. A LED-mátrix fényszóró működése éjjel önmagában is egy attrakció, a kocsi ügyesen, a szembejövőket a fénykévéből tapintatosan jó előre kitakarva mutat meg, emel ki mindent, amit látni kell. A dupla üvegtető alatt világos, barátságos a tér.

Az EQE SUV-val az autózás sosem fárasztó, ellenkezőleg: pihentető élmény. Többször is előfordult, hogy megérkezés után még csak úgy elüldögéltem benne egy kicsit – egyszerűen nem volt kedvem kilépni belőle a sokkal silányabban megtervezett és kivitelezett valóságba.

Ha már megvan a kocsi, igazán nem lehet oka panaszra senkinek, hogy ezzel kell közlekednie. A mindennapi jövés-menésben az EQE SUV (leszámítva, hogy az ember szíve folyton megszakad, amiért ez a műalkotás ott kopik és koszolódik a forgalomban) remek társ. De hogy megér-e csaknem 50 millió forintot, amiből villámgyorsan elpárolog egy csomó, ahogy használni kezdjük? Hogy ennyi pénzért pont ezt a villanyautót kellene választani? Ezekre a kérdésekre nem igazán találtam meg a választ a kocsival együtt töltött napok alatt.

Ha már Merci és zöld rendszám, lehet, hogy ez a kocsi egyszerre lenne kevesebb és több:

Mercedes-Benz EQE SUV 350 4Matic

  • Kategória Elektromos prémium középkategóriás SUV
  • Akku Li-ion, nettó 90,3 kWh, DC töltés max. 170 kW
  • Hajtáslánc Tengelyenkénti villanymotor, 4x4, négykerék-kormányzás
  • Teljesítmény, nyomaték 292 LE, 765 Nm
  • Gyorsulás, 0-100 km/h 6,6 s
  • Végsebesség 210 km/h
  • Méretek (h/sz/m) 4863/1940/1685 mm
  • Tengelytáv 3030 mm
  • Saját tömeg 2580 kg
  • Vontatási kapacitás 750-1800 kg
  • Csomagtér 520-1675 l
  • Tesztfogyasztás (vegyes üzem, 50% sztráda) 24 kWh/100 km
  • A modell alapára / a tesztautó listaára 36,78 m Ft (EQE SUV 300) / kb. 48 millió Ft
  • Lenyűgöző műszaki tartalom
  • Szépen kidolgozott dizájn
  • Magas ár
  • Sérülékeny, koszolódó felületek kívül-belül
  • Kisebb ergonómiai túlgondolások
Player-méter
9
Támogatott és ajánlott tartalmaink

Tetszik ez a kis rönkház? Egy UAZ-ra építették

Csodás szupersportautó az Aston Martin Valhalla

Majdnem kész volt, de elkaszálták a BMW dögös sportautóját

További cikkeink a témában