Gyors és erős a hárommotoros plug-in hibrid Opel Grandland, de a futóművét kár volt felkeményíteni, sportautó így se lett belőle. A GSe nem GSi.

A háromszáz lóerős, hárommotoros (két villany, egy turbó-benzin) Opel Grandland nem újdonság, ezzel a technikával 2020 januárjában vezethettük először a típust. Az újdonság az amúgy remekül sikerült facelift után a GSe felirat az autó fenekén, a látványos sportülések és az adaptív Koni lengéscsillapítókkal felspécizett, tíz milliméterrel leültetett futómű.

A dizájnban nincs hiba. Amit egy kompakt SUV bumfordi alapformájával meg lehetett tenni az ízléses sportosság illúziójának keltéséhez, azt az Opel lelkiismeretesen meg is tette. Tömör, de álltában is dinamikus izomgolyó lett a Grandland GSe, a fekete-fehér festés pedig remekül áll neki, a kontrasztos fényezésben különösen jól érvényesülnek a részletek.

A kocsi szigorú tekintetét az útra szegezi, Predator-állkapcsával szinte bele akar harapni az aszfaltba, vaskos combizmai pedig megfeszülnek, ahogy készül a rohanásra.

Nincsenek az alapformákat megtörő harsány spoilerek, hangsúlyos kipufogóvégek, de a Grandland GSe-ről így is ordít, hogy ez egy erős és gyors kocsi. Az is. A sportosságot viszont nem sikerült megtalálnom benne.

Az enyhe ültetés és keményítés valamelyest kényelmetlenebbé, rossz utakon kimondottan rázóssá tette a Grandlandet, de a sportosság elérésére ezzel a kocsival esély se volt. A 6,1 másodperces 0-100-as gyorsulás, a 239 km/h-s végsebesség jól mutat a katalógusban, de az életben ezek csak üres számok maradnak. Az Opel Grandland GSe akkor van a legközelebb a sportossághoz, amikor a benzinmotor még alszik és az elöl 110, hátul 113 lóerős villanymotor még legalább gázadásnál élénk pedálreakcióval, azonnali nyomatékleadással mozdítja az autót. A lassítás persze ilyenkor is szintetikus, mesterkélt, hibrides-villamosos.

Ha viszont a teljes rendelkezésre álló erőt, az 1,6 literes turbómotort is mozgósítanánk, az autó úgy lesz gyorsabb, hogy közben valahogy ellustul.

A 18 mázsás, magas test és a komplikált, a vezetőtől eltávolított, indirekt hibridtechnika természeténél fogva képtelen érzéki, közvetlen módon reagálni az ember szándékaira. Igenis, értettem, mondják a kis manók a gépészetben, amikor lenyomjuk a gázt vagy a féket, netán elmozdítjuk a kormányt, és a Grandland határozottan gyorsít, lassít vagy kanyarodik, de a saját ritmusában, nem a miénkben. A sok motort, szervót, elektronikus felügyelő folyamatot gondosan összehangolni – ez tőlünk függetlenül zajlik, így az autóval eggyé válás élménye elmarad. Ezen még a GSe-ben közvetlenebbre állított, de így is mindig szervós érzést adó kormányzás sem segít. A nyolcfokozatú automatát is kapcsolgathatom én akármilyen ritmusban a váltófülekkel, a beavatkozással extra élményt nemigen kapok, inkább csak elrontani tudom a gondosan leprogramozott gyorsítási, motorfékezési szcenáriókat.

A kanyarok persze gyorsak. A hátsó tengely elé, a padló alá épített 14,6 kWh-s akkupakk jótékonyan leviszi a súlypontot, a sportfutómű ügyesen teszi a dolgát, innen már minden csak a gumikon múlik. A sztrádamenet is lehet gyors: a Grandland GSe autópályatempóról még bármikor intenzíven gyorsít. Érezni, hogy

hazavágyik otthonába, a limitálatlan Autobahnra. Ott van ő honn, ott az ő világa.

Csendesen suhanni kétszázzal a sávtartó és a követőradar 2-es szintű autonóm biztonságában. Ez a kocsi erre való.

A német rendszámos tesztautót most csak párnapos gyorstesztre kaptuk meg az Opel hazai importőrétől, de végülis mindegy is; egy konnektoros hibrid esetében a fogyasztási adatokat úgysem lehet egy teszt alapján egzakt módon meghatározni. Hogy a Grandland GSe kinél mennyit fog enni, elsősorban úgyis azon fog múlni, hogy a használatban mennyi lesz az elektromos és mennyi a benzines kilométer. Tölteni az akkut maximum 7,4 kilowattos váltóáramról lehet, 2-3 órát kell számolni egy teljes feltöltésre. A technika felkészült a még zöldebb jövőre: 10, 20 vagy az elérhető legtöbb még megtehető elektromos kilométert bármikor tartalékolhatunk vagy akár visszatölthetünk haladás közben az e-Save üzemmóddal. Alkalmi villanyautónak, tehát plug-in hibridnek továbbra is remek kocsi a Grandland PHEV, négykerékhajtással és sok elektromos lóerővel pedig nyilván még jobb. De a GSe-ből nem lett GSi.

Ilyen a konnektoros hibrid Grandland, amikor csak egy villanymotorja van:

Nem mindig hülyék ám az emberek, amikor SUV-ot vesznek – Opel Grandland PHEV-teszt

A konnektoros hibrid Opel Grandlandot pont egy ugyanilyen technikával hajtott Astra után kaptam meg tesztre. És megkaptam tőle a SUV-lázat is.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?

Guruló korlenyomat ez az öreg Peugeot lakóautó

Szeretnél luxusban és csendben messzire menni? – Nissan Ariya-teszt

További cikkeink a témában
Mi kell ahhoz, hogy a kutyád ne csak boldog legyen, de a legjobb barátoddá is váljon?
Hirdetés