Sebastian Vettel a hétvégi szezonzáró Abu-dzabi Nagyíjjal befejezte Forma–1-es pályafutását. A most 35 éves német 16 idény után, négy világbajnoki címmel a zsebében, Michael Schumacher, Lewis Hamilton és Juan Manuel Fangio után a sportág negyedik legsikeresebb pilótájaként akasztja szögre a sisakját – elmondjuk, milyen utat járt be a királykategóriában a pályán és a pályán kívül.

Vettel még 20 éves sem volt, amikor bemutatkozott az F1-ben, a 2007-es Amerikai Nagydíjon – a súlyos balesetet szenvedő Robert Kubicát helyettesítve a BMW-nél – első futamán rögtön pontot is szerzett, amikor a 8. helyen intették le.

In 2007 we were introduced to Sebastian Vettel for the first time ?

This weekend we prepare to say goodbye ?#DankeSeb #F1 pic.twitter.com/dbyolZdLuP

— Formula 1 (@F1) November 17, 2022

Néhány futammal később a fiatal német fix ülést kapott a Red Bull kistestvérének számító Toro Rossónál, miután a csapat kirúgta egyik akkori pilótáját, a sikertelenségtől igencsak frusztrált Scott Speedet, akinek menesztése mögött állítólag legfőképpen az állt, hogy tettlegességig fajuló vitába keveredett Franz Tost csapatfőnökkel – ezt egyébként Tost máig tagadja.

Egy évvel később, a 2008-as Olasz Nagydíj versenyhétvégéjén előbb élete első pole pozícióját, majd élete első futamgyőzelmét is ünnepelhette Vettel – mind a mai napig ő legfiatalabb versenyző, aki rajtelsőséget szerzett (21 évesen 72 naposan) –, a szezont pedig végül a 8. helyen zárta, több mint 30 ponttal megelőzve akkori csapattársát, Sébastien Bourdais-t.

A Red Bull a következő idényre le is igazolta Vettelt, a 2009-es szezonban pedig négy futamgyőzelmet is szállított a csapatnak, amivel ő is és csapat is a második lett a végelszámoláskor Jenson Button, illetve a Brawn-Mercedes mögött.

A megállíthatatlan Vettel–Red Bull páros

Bár az első világbajnoki címét hozó 2010-es idényében a német egészen közel került ahhoz, hogy újra lecsússzon az első helyről – ebben részben ő maga, részben pedig a technikai hibák is közrejátszottak –, sikerült a csúcsra jutnia, ráadásul úgy, hogy a szezon során egyszer sem vezette a bajnoki tabellát.

Vettel minden idők legfiatalabb pilótájaként lett világbajnok (23 évesen és 134 naposan) – ezt a rekordot jelenleg is ő tartja.

A következő három idény Vettel (és a Red Bull) dominanciájáról szólt, aki zsinórban háromszor tudta megvédeni címét – ráadásul 2011-ben és 2013-ban hatalmas fölénnyel sikerült az összetettben az élen zárnia a pilóták között, az egyszeres világbajnok Jenson Button (McLaren-Mercedes), illetve a kétszeres világbajnok Fernando Alonso (Ferrari) előtt, 2012-ben viszont csak szoros csatában tudta legyőzni a spanyolt.

Akárhonnan is nézzük zsinórban négy világbajnoki címet nyerni hatalmas teljesítmény, pláne, ha olyan riválisokkal kell megküzdeni a pályán még a fent említettek mellett, mint Michael Schumacher, Lewis Hamilton vagy éppen Kimi Raikkönen.

2010-ben Fernando Alonsót, 2011-ben Jenson Buttont, 2012-ben és 2013-ban ismét Alonsót győzte le a világbajnoki címért

A hibridéra 2014-es bevezetése nem tett jót a Red Bullnak, az osztrák istálló nehezen tudott alkalmazkodni az új szabály- és motorváltoztatásokhoz – szemben az egyeduralkodóvá váló Mercedesszel –, ezt pedig Vettel is megsínylette, annyira, hogy hosszú idő után futamgyőzelem nélkül hozott le egy szezont, aminek végén ráadásul még újdonsült csapattársa, Daniel Ricciardo is legyőzte őt (3. vs. 5. helyezés).

A négyszeres világbajnok a Ferrarihoz igazolt

A 2014-es viszonylagos sikertelenség végleg eldöntötte, hogy Vettel új fejezetet nyit az életében, az újabb világbajnoki cím(ek) reményében ezért oda szerződött, ami (kimondva-kimondatlanul) minden F1-pilóta álma: a Ferrarihoz – ahol a legnagyobb példaképe, Michael Schumacher korábban hosszú éveken keresztül sikert sikerre halmozva versenyzett.

Ekkorra a Ferrari már nagyon ki volt éhezve a sikerre, hiszen az olasz istálló utoljára 2008-ban tudott a csúcsra jutni, míg pilótája még ennél is régebben ünnepelhetett világbajnoki címet (2007, Kimi Räikkönen). Azonban hiába nyert három futamot és szerzett további tíz dobogós helyezést a 19 versenyből álló idényben, Lewis Hamilton és Nico Rosberg mögött csak a harmadik hely jutott neki az első maranellói szezonjában.

Vettel ferraris időszaka alatt a Mercedes egyeduralma megtörhetetlen volt, hiába raktak alá világbajnok autót 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is, képtelenség volt legyőzni Hamiltont és csapatát – de legalább a Ferrari már második erőnek számított a konstruktőrök között.

2018-ban aztán valami érezhetően megtört Vettelben, megszaporodtak az egyéni hibák, ráadásul a Ferrari fejlesztései is félresiklottak, mindennek pedig az akkori csapatfőnök, Maurizio Arrivabene itta meg a levét, akit menesztettek az idény végén, mondván: a négy évig tartó regnálása alatt még egy nyerő autóval sem volt képes a csúcsra juttatni az olasz istállót, ergo nem tudta a pilótákból és a csapatból kihozni a maximumot.

Vettel utolsó futamgyőzelemét a 2019-es Szingapúri Nagydíjon aratta még a Ferrari pilótájaként

Utolsó két ferraris szezonjában összesen egyszer sikerült a dobogó legfelső fokára állnia (2019-ben Szingapúrban), a Kimi Räikkönen helyére érkező fiatal csapattársa, Charles Leclerc pedig 2019-ben és 2020-ban is megverte (4. vs. 5. helyezés, illetve 8. vs. 13. helyezés), a viszonya pedig érezhetően megromlott a csapattal. Ezek után szinte adta magát, hogy visszavonuljon, de nem tette meg, csapatot váltott.

Az Aston Martin

Sokan nem értették, miért nem vonult vissza, a válasz ugyanakkor pofon egyszerű volt: a szenvedély, Vettelnek mindene a versenyzés. A szurkolók mellett pedig ő is bizakodva tekintett a jövőbe, remélve, hogy az új munkakörnyezetben majd erőre kap, amiből az Aston Martin is profitálni fog. Bár szemmel láthatóan kiegyensúlyozottabbnak tűnt, az eredmények nem jöttek, illetve pont annyi jött, amennyit egy alsó középkategóriás autóból ki lehet hozni: néha be lehetett kerülni az első tízbe. Persze a csapatnak és neki is akadtak azért fellángolásai, ennek leginkább 2021-ben lehettünk szemtanúi, amikor az azeri és a magyar nagydíjon sikerült a második helyre behoznia az Aston Martint – igaz, utóbbitól hét deci benzin miatt megfosztották.

A hétvégi Abu-dzabi Nagydíjjal véget ért a 2022-es idény, lement Vettel utolsó futama (ahol is tizedik lett), a szezont a 12. helyen zárta.

Vettel négyszeres világbajnokként búcsúzik, de nem csak teljesítménye miatt fogunk rá emlékezni

Vettel a pályán nyújtott teljesítménye mellett a pályán kívül is kitűnt a mezőnyből. Igazi sztár volt, de nem viselkedett sztárként, megmaradt szerénynek. Az idő előre haladtával pedig a kritikus gondolkodás fontosságának is egyre inkább hangot adott, amikor beállt bizonyos közéleti és társadalmi ügyek mellé, ami iránt mindig olyan érzékenységgel fordult, mint amilyen szenvedély hajtotta a pályán.

Zárógondolatként pedig csak annyit fűznék hozzá, hogy

Vettel pályafutásáról, de méginkább a személyiségéről és jelleméről sokat elárul, hogy a (sport)világ csak szép szavakkal tudott búcsúzni tőle

– hogy a legnagyobb riválisának számító Lewis Hamiltontól idézzünk:

„Seb, megtiszteltetés volt, hogy versenytársnak nevezhettelek, de még nagyobb megtiszteltetés, hogy a barátomnak hívhatlak. (...) Nincs kétségem afelől, hogy bármi is következik számodra, az izgalmas, tartalmas és hasznos lesz. Szeretlek, haver.”

(Fotó: Getty Images)