A dél-amerikai gazdáknak szánták, de végül az arab sejkeknek tetszett meg a Lada Niva alapjára épített homokfutó prototípusa, gyorsan rendeltek is belőle ötezret, a gyártás beindítására azonban már nem volt pénz.
Már régóta kísérleteztek könnyű építésű Nivával a gyárban, amikor a kilencvenes évek elején, új piacokat keresve felismerték, hogy a latin-amerikai gazdálkodóknak nagy szükségük lenne egyszerűen szerelhető, terepre való, nyitott építésű járműre. 1992-ben kezdődött a Niva alapjára épülő Bora fejlesztése, a prototípust egy londoni befektetői kiállításon mutatták be 1994-ben.
A Bora váza alumíniumból készült, erre kerültek a strapabíró műanyagból készült karosszériaelemek, így mintegy kétszáz kilogrammal könnyebb volt a Nivánál.
De nem a megcélzott piacokról érdeklődtek a Bora iránt, hanem olyan országokból, mint az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyiptom és Pakisztán. A könnyű építésű Bora az 1,6 literes motorjával és jól bevált összkerékhajtásával könnyen elboldogult volna a homokos terepen. Egy arab herceg el is vitt egyet kipróbálni a Dubaj környéki sivatagba.
A korabeli történet szerint a herceget kísérő testőrök Nissan Patrolja hamarabb elakadt, a Bora pedig vígan szelte a laza homokot.
A divatos könnyűfém kerekeivel és sárga fényezésével sivatagi homokfutóvá épített Ladából rendeltek is évi 5000 darabot. Hiába a siker, az orosz félnek már nem maradt pénze a sorozatgyártás elindítására, az egyetlen fennmaradt példány múzeumba került.
Még több korabeli fotóra és sztorira vágysz a Niváról? Nézd meg ezt az összeállítást a Lada terepjárójának 40 évéről, tele archív képekkel.
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
