A világ legnépszerűbb autójának számító Toyota Corolla ismét minden változatban kapható, már az ötajtóst és kombit sem Auris néven hívják. És nem is azt a közepesen unalmas külsőt kell keresni, mert gyönyörűen átszabták őket. Toyota Corolla Hatchback-, Sedan- és kombi-teszt.
Persze az új Toyota-guru megmondta, hogy az ő regnálása idején nem fognak unalmas autót gyártani. És lőn, a több mint ötvenéves múlttal rendelkező Corolla-család legújabb tagjai rendkívül pofásak lettek, elegáns vonalvezetés, ízlés és szigorú tekintetű orr-rész jellemzi mindhármójukat. Leginkább a Hatchbackre szabtak dögös külsőt, de a szedán és a kombi is kifejezetten jó fest. Kívül.
Belül sajnos ennyire nem nyúltak merészen a részletekhez, amolyan corollásan ingerszegény, vagy legyen inkább praktikus, harmonikus. Csupa fekete és nagyjából semmilyen.
Csakhogy ez is tud már szinte mindent, amit egy mai új autónak tudnia kell, minden racionális igényt kielégít – de ennél nem több, semmi extra, semmi rendkívüli, semmi húbazmeg nincs benne.
Azt nem tudom eldönteni, hogy gyakorlatias okok miatt dugták-e el a töltős telefontartót a váltó mögé jó mélyre, amibe ha beleteszed a telefont, sosem éred el, csak ha lehajolsz érte. Simán lehet, hogy arra ösztökélnek, hogy ne nyúlkálj érte vezetés közben. Kár, hogy az ülésfűtés is ott van mellette, így azt is csak akkor tudod szabályozni, ha behajolsz a kormány alá. Nem érzem veszélytelennek.
Szeretnék bármi mást kiemelni belül, de inkább nézzük be a motorháztető alá. Mert ott vannak érdekességek, bizony a Toyota megint hozott egy hibátlanul működő hibrid hajtásláncú motort. Sőt, kétféle hibridet is kínál, az 1,8 literes, 122 lóerős modell mellett egy 2 literes, 180 lóerős sportos hibrid is választható. Az ötajtós és a lépcsőshátú tesztautónk is előbbi motorral volt felszerelve, és az mindenképp kijelenthető, hogy széthajtani nem fogod tudni. A dinamikusnak ható külső mögött egy meglehetősen komótos, megfontolt autót találsz.
A kombink egy 1,2-es benzines turbó volt, hibrid nélkül, és neki azért érezhetően volt húzása, de hát egy kombit meg ritkán húzogat az ember. Ez a darab szép tágas is, egy családnak, iskolába és melóba oda-vissza járkálni optimális választás.
Az én szememnek az ötajtós a legszebb, azonban mégsem őt választanám: belül szűkös, a magam mögé beülök tesztet nem ugrotta meg, pedig sajnos mindig a tornasor vége felé álltam, és megálltam 172 centinél. Ekkora térnek pedig kellene lennie egy autóban, de mivel itt nincs, ezért leginkább egyedülállóknak, vagy mondjuk egy kisgyermekkel megáldott családnak tudom elképzelni.
A négyajtós és a kombi viszont már kényelmesebben használható volt, számomra a klasszikus szedán volt a legvonzóbb. Tényleg elegánsra húzták, és hely is volt benne, a hibrid hajtás miatt pedig nála is hat körül megállt a fogyasztás.
A villanymotor ugyanis egyedül is képes őket meghajtani olyan 30-40 km/h városi tötymörgésig. De amikor bekapcsol a benzinmotor, azt is alig lehet észrevenni, halkan teszi a dolgát, nem nagyon kér enni, bár én nem vagyok tapasztalt hibridhajtó, így a hat körüli fogyasztás nem mérvadó, alá lehet ennek menni szépen.
A Hatchback 5,9 milliótól indul, a Sedan 5,98-tól, a kombi 6,2-től. Értelemszerűen a hibrid verziók borsosabb áron vannak, az ötajtós, Executive csomagos 1,8-as hibrid listaára 9,3 millió forint. A négyajtós tesztautónk egy 1.8-as Hybrid (122 LE) CVT elektronikusan vezérelt fokozat nélküli váltós verzió volt, 7,2 millió az ára.
Ez meg itt egy Toyota limuzin, a Camry:
(Fotó: Tóth István)