Az üzemanyagcellás autóról nem most hallhatsz először, a Toyota is jó ideje foglalkozik vele. A hidrogénnel tankolható, elektromos hajtású Mirai már évek óta sorozatgyártásban készül, és bár nálunk nem kapható, most mentünk vele egy kört.
A Toyota nevéről újabban szinte biztos, hogy a hibrid autók jutnak eszedbe, a Prius mellett már csaknem minden modellből tartanak ilyet a Yaristól a RAV4-ig. Az elektromos autók közt azonban egyelőre nincsenek jelen, amit a jelenlegi akkumulátorok korlátaival, a lassú feltöltéssel és a korlátozott hatótávval indokolnak. A megoldást ezekre a problémákra már évekkel ezelőtt kitalálták: a hidrogénnel tankolható üzemanyagcellás autó nemcsak kiküszöböli az akkumulátoros elektromos autók hátrányait, de az energiája tiszta és fenntartható forrásból származik.
A Mirai építési elve egyszerű, úgy kell elképzelni, mintha fognánk egy Priust, a benzinmotorja helyére beépítenénk egy üzemanyagcellát, a benzintank helyett pedig két hidrogéntartályt, és kész is. A valóság persze nem ennyire egyszerű, de az alapelv hasonló, a Mirai is egy hibrid autó, csak itt
nem belsőégésű motor állítja elő a mozgáshoz szükséges energiát, hanem a nála jóval hatékonyabb és tisztább tüzelőanyagcella.
Hogyan működik egy üzemanyagcellás autó?
A Toyota az 5 kilogramm hidrogént 700 bar nyomáson tárolja két henger alakú tartályban, innen nyomáscsökkentőn keresztül jut az üzemanyagcellába, ahol a levegő oxigénjével elektromos áram termelődik, a folyamat egyetlen mellékterméke a vízpára, amit gombnyomásra is ki lehet ereszteni a hagyományos kipufogócső helyén.
Nem vicc, tényleg van egy H2O gomb a műszerfalon.
Az akkumulátoros elektromos autókkal szemben nagy előnye, hogy nem cipeli a nehéz telepeket, és a feltöltése sem tart olyan sokáig, egy tankolás három percet vesz igénybe, amivel aztán 500 kilométert lehet megtenni. Az autóban tárolt hidrogéntől nem kell félni, a tartályok ellenállnak a tűznek, robbanásnak, 150 tonnás présnek, és az amerikai igényeknek megfelelve még a lövedékeknek is.
A fedélzeti kémialabort leszámítva a Mirai tejesen úgy működik, mint egy hibrid vagy egy elektromos autó,
az első kerekeket egy 154 lóerős villanymotor hajtja, fékezéskor egy 1,6 kilowattórás nikkel-metál-hidrid akkumulátor tárolja a visszatermelt energiát.
A Mirairól első ránézésre megmondod, hogy nem egy hagyományos autó.
A képek nem adják át, hogy élőben mennyire megdöbbentő jelenség, a formáját még évekkel a bemutatása után is szokni kell, de ezzel a Priusnál is így voltunk. A Mirai alakja hasonlít is hozzá, de ez egy jóval nagyobb autó, kis híján öt méter hosszú. A hatalmas légbeömlők nem véletlenül vannak rajta, szükséges a hűtés az üzemanyagcellás rendszerhez.
A belseje ismerős lehet, ha ültél már Priusban,
az elrendezés szinte ugyanolyan, de a kidolgozás azért igényesebb, még az ajtók tetejére is puha burkolat került, és az ülések is kényelmesebbek. Szokatlanul magas az üléspozíció, és hátul a középső könyöklő miatt csak ketten ülhetnek, talán nem is a helykínálat, hanem inkább a terhelhetőség miatt. A csomagtér nem szabályos alakú, de nagyobbnak tűnik a papíron kisautós, 361 literes méreténél.
Sokféle elektromos autót próbáltam már, ami után a Mirai vezetése elsőre nem okoz meglepetést,
úgy mozog, ahogyan egy közel kéttonnás, tisztán elektromos hajtású autónál megszokott: fürgén.
A jobb oldali pedál lenyomására mindig készségesen ugrik, főleg Power módban, a gyorsulás megszakítás nélküli, és még nagyobb sebességnél is megfelelő, 9,6 másodperc alatt van százon. A visszatermelés által biztosított motorfékhatás már nem olyan erős, pedig az irányváltónak B módja is van, és a kanyarodás sem igazi, a Miraival inkább kényelmesen suhanni jó.
Menet közben végig dolgozik az üzemanyagcella, hogy mindig legyen elég energiája az elektromotornak,
ebből csak egy diszkrét zúgást hallhatsz, ami jóval halkabb, mint egy benzines autó motorzaja lenne.
A Mirai tehát egy olyan elektromos autó, amivel nem kell félned a lemerüléstől, a próba idején 60 százalék fölött volt a hidrogéntank töltöttsége, és még 280 kilométeres hatótávot írt ki, a toyotások szerint egy töltéssel reálisan 470 kilométer tehető meg.
Csak azért sem mehettünk vele sokat, mert nálunk még nem lehet tankolni, a legközelebbi hidrogénkút Bécsben van.
Az EU előírása szerint jövőre nálunk is létesíteni kell két kutat, ami talán elég lehet ahhoz, hogy a Toyota itthon is forgalmazza a Mirait. Persze ne számíts rá, hogy olcsó lesz. A német kereskedésekben 78 600 euróba kerül, ami több mint 26 millió forintot jelent, igaz, ezért már elég gazdagon felszerelt hidrogénautót adnak, benne (talán) a jövő technikájával.
