Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Az idén tizenegy éves Retrock új boltot nyitott a belvárosi Anker közben. De hogyan építette fel sikeres vállalkozását a Szentesről származó Libor Róbert?

„Ha újra kezdhetném, valószínűleg mindent ugyanígy csinálnék” – mondta a Playernek Libor Róbert (39), a Retrock ruhabolt tulajdonosa. A jelenleg két üzlettel rendelkező Retrock kétségtelenül a legnépszerűbb vintage ruhabolt Budapesten. Kínálatuk régi használt ruhákból, magyar tervezői darabokból, illetve külföldi kis tervezőcsapatok ruháiból áll. Ami a boltot különlegessé teszi, az a speciális kínálati mixnek a finom és gondos válogatása. Bár lényegében second hand holmikkal alapozták meg arculatukat, sikerült egy sajátos stílust teremteniük a populáris divattal szemben. Főként különleges férfipólókért, régi farmerekért, és kortárs tervezői ruhadarabokért érdemes ide jönni, ami mára a védjegyükké vált. Lássuk, hogyan építette fel sikeres vállalkozását Robi!

A kezdetek

Robi igazi self-made-man: a hódmezővásárhelyi kereskedelmi szakközépiskola (ahogy ő mondja: ímmel-ámmal történő) elvégzése után kezdett vállalkozni, ruhákkal foglalkozni. Nem tartja magát üzleti tervek írásával bíbelődő üzletembernek, inkább ösztönösen, és gyakran érzelmi alapon dönt. Jellemző adat róla, hogy Szentesről egy fiatalkori szerelem miatt költözött Szegedre. Hogy megéljen, egy Ciánkáli nevű boltban kezdett dolgozni 1995-től, ahol kitanulta a használt ruhakereskedés fortélyait. Először egyszerű alkalmazott volt, később árubeszerző, majd boltvezető. „Végül a tulajdonostól megkaptam a Ciánkáli név tulajdonjogát Szegeden, ami bizonyos értelemben a Retrock elődjének is tekinthető. Jóban váltunk el” – mondta Robi, aki nagyon szép időszakként emlékszik vissza a dél-alföldi városban töltött időre. „Szeged a kilencvenes évek közepén nagyon pezsgő, fiatalos város volt. Az egyetemek közelsége, az alternatív helyek iránti éhség olyan környezetet teremtett, hogy szinte bármilyen új ötlettel, egyedi szolgáltatással sikert lehetett elérni a fiatalok körében” – mondja.

A Ciánkáli története

Az első Ciánkáli üzlet a 90-es évek elején nyílt meg Budapesten a Szentkirályi utcában, sokan pedig egy Batthyány téri állóhajón találkoztak először a sajátos világot felvonultató használtruha üzlettel. Az évek során vidéken is nyíltak üzletek - Szegeden, Győrött és Székesfehérváron -, melyek közül jelenleg csak a győri működik. A budapesti üzletek 2005. és 2007. között zártak be, aminek részben az volt az oka, hogy gombamód szaporodtak a használtruha üzletek a városban, és a közel húsz évvel korábban kialakított üzleti modell már nem volt működőképes. 2010-ben a Ciánkáli újra életre kelt egy underground webshop és programajánló formájában. Bár a Ciánkáli még mindig ikonikus márka az underground, rock, punk stílust kedvelők körében, a márkához és a győri üzlethez Robinak már nincs köze.

Mi a siker receptje?

A Retrock sikerének titka az, hogy olyan nemzetközi trendeket követő, minden ízében városi és underground üzletet hozott létre, amely sokkal több, mint egy egyszerű használtruha-kereskedés. Egyrészt a boltjaiban – a cipőnktől a kulcstartóig – a teljes megjelenésünkről gondoskodnak, mégpedig válogatottan jó cuccokkal. Másrészt az üzletei egyben alternatív helyek, ahol mindig történik valami, és ahová mindig jó benézni. Robi például divatbemutatókat, fotó-kiállításokat, dj-ket szervezett a Ciánkáliba, amely népszerű gyülekezőhely és információs pont is volt Szegeden.

A fővárosba költözés

Robi 2001-ben költözött fel Pestre, részben magánéleti okok miatt. „Úgy éreztem, véget ért egy korszak az életemben, és nem tudtam már szakmailag sem fejlődni” – mondja. Szegeden egyáltalán nem voltak külföldi vásárlói, csak egyetemisták, illetve bohémabb, színházas emberek. A Ciánkáli egyébként a kiskereskedelem mellett a filmes, színházi kellékek fő beszállítója volt egy időben. Nevükhöz több, Magyarországon forgatott, hazai és külföldi játékfilm, reklámfilm, illetve színpadi produkció is fűződött. Többek között az Üvegtigris 1., Kontroll, Rap, revü, Rómeó, Fekete kefe filmekhez, illetve Az ember tragédiája a Nemzeti Színházban és a Krétakör Színtársulat produkcióihoz szállítottak kellékeket és jelmezeket. A színházi és filmes produkciók támogatására létrejött 2004-ben a budaörsi Ciánkáli Raktár, amely egészen 2008 közepéig fogadta a színházi berkeken belül és kívül forgolódó vásárlókat.

Új lehetőségek

Robinak a kétezres évek elejére vált világossá, hogy a városi turizmus fejlődésével új piac nyílhat meg számára. Budapestre is ezért költözött, mivel a főváros rohamos fejlődése a külföldi vásárlóréteg szempontjából, jóval nagyobb lehetőséget jelentett neki, mint Szeged. Az első saját tulajdonú Retrock boltja a Múzeum körúton nyílt meg 2001-ben. Itt már egyedi pólók gyártásával (szitázás) és kisszériás, tervezői ruhák beszerzésével is foglalkozott. Ez az időszak két és fél évig tartott, és közben Berlinben is próbálkozott egy ruhabolt nyitásával. „A berlini boltot egy barátom bíztatására nyitottuk meg. Ebben egy évig voltam tulajdonos 50 százalékban. Cserébe ő pedig beszállt a Ferenczy István utcai boltba” – mondja Robi, aki szerint a berlini boltnyitás számára üzletileg sem volt különösebben sikeres, mindazonáltal nem is bukott rajta. 2003-ban mentek át a Ferenczy István utcába, amely nagyon hamar „a” Retrock bolttá vált Budapesten. Az elmúlt kilenc évben a bolt ikonikus hellyé nőtte ki magát az egyedi ruhákat és pólókat szerető közönség körében. A boltjaikban megforduló vásárlók kétharmada nő, egyharmaduk férfi.

Kortárs magyar tervezők a Retrock Ankerben

Lollipop Factory BudapestMrs. HerskinLakatos Balázs (Ykra); Szakos Kriszta (Eszka); Glaser Marcsi; Kalicz Klára; Farkas Zsófi

Nagyobb fokozatra kapcsolnak

Idén a Retrock új helyre, az Anker közbe költözött. Az új üzlet nyitása már régi vágyuk volt. „Szerettünk volna egy központibb fekvésű és nagyobb alapterületű üzletet is” – mondta Robi. Bár nagyon szerették volna megtartani a Ferenczy István utcai üzletet, ennek a boltnak a tulajdoni helyzete a jelen pillanatban rendezetlen, és ezért ki kellett költözniük onnan. Az Anker közben lévő, új Retrockban 2000 darab ruha van kiállítva 240 négyzetméteren – szemben a Ferenczy utcai bolttal, amely 64 négyzetméteres volt, közel ugyanannyi bérleti díjért. Az Anker berendezését Marinka Zsuzsi készítette: az üzlethelyiséget fehér alapszínek, izgalmas installációk, tágas térkihasználás jellemzi. Külön szekciót rendeztek be a kortárs hazai tervezőknek, a vintage ruháknak, és a külföldi dizájner cuccoknak.

A tudatos vásárlásról is szól

Robi szerint egy használt ruhaüzletben való vásárlás nemcsak a divatról szól. „Ez inkább egyfajta tudatos vásárlást jelent, hiszen nem támogatod a tömeggyártást, hanem egyedi, adott esetben hazai tervezői ruhát veszel. Másrészt a mi ruháinkhoz nem kell újabb erdőket kivágni, mint azt a nagy nemzetközi divatláncok teszik egy-egy új kollekcióhoz” – mondja Robi. A Retrocknak van még egy boltja (Retrock Deluxe), ahol ez a filozófia még inkább meghatározó.  Az V. kerületi, Henszlmann Imre utcában, kisszériás külföldi márkákon (FreeDoom) túl nemcsak saját, Retrock darabokat, hanem a legjobb hazai tervezők kollekcióit is árulja (lásd keretes írásunkat lejjebb).

Külföldi terjeszkedés

A Retrock külföldi ismertségén a Sziget fesztivál is nagyot lendített. Robiék nyolcadik éve vannak jelen a Szigeten, ahol főként a holland és német vásárlók kedvelték meg a ruháikat. Ez a tapasztalat is arra sarkallta Robit, hogy a ruhakínálatával a fiatalabb, külföldi ügyfélkör felé mozduljon el – a belföldi vásárlók megtartása mellett. Másrészt a Retrock meglehetősen megérezte a válságot a hazai piacon. „Az utolsó öt évben a hazai vásárlók száma folyamatosan csökken, így most 80 százalékban a külföldiek jelentik a fő ügyfélkört. Ennek nagyon nem örülünk, de kénytelenek vagyunk tudomásul venni” – mondta Robi, aki a jövőben külföldön szeretne terjeszkedni franchise-rendszerben. Hamarosan elindítják a webshop-jukat is, amelyről azonban Robi részletesen nem tudott beszámolni, mert ezt egy külsős cég készíti el nekik.

Kortárs magyar tervezők a Retrock Deluxe-ban

NanushkaMei KawaDévényi Dalma&Kiss Tibor (Je suis belle); Mrs. HerskinSzép SzidóniaGelléri MirtillAnh Tuan

Nem tart a konkurenciától

A boltok kínálatát 30 százalékban a tervezői, többségében vintage cuccok (egyedi farmerdzsekik, nadrágok) alkotják. Ezeket főként Európából és Amerikából szerzik be. Bár a 2000-es évek közepétől gombamód szaporodni kezdtek a használtruha-kereskedések Budapesten, Robi nem fél a konkurenciától. „Egyrészt legyünk minél többen, hiszen a versenyhelyzet mindenkinek jó. Másrészt a miénkhez hasonló arculatú, vendégkörű bolt nem nagyon van a fővárosban. A turkálókba nagy tételben, bálákban vásárolják a használt ruhákat, mi viszont mindig egyedi darabokat szerzünk be” – mondja Robi, aki kérdésre felelve elmondta: ha lenne 50 millió forintja, valószínűleg egy vintage piacot nyitna egy régi raktárépületben, vagy egy vintage boltot egy kicsi bio-kávézóval a belvárosban.

(fotók: Marinka Zsuzsanna Alexandrovna)

Ha érdekel a hazai divat üzleti oldala, vagy szívesen olvasnál inspiráló hazai sikertörténeteket, olvasd el a bakelitből szemüvegkereteket gyártó Tipton Eyeworks Budapest világsikerét vagy Kasza Emese (MEI KAWA) férfiruha tervező történetét.

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.