Vannak pillanatok, amik szinte beleégnek egy nemzet emlékezetébe, ilyen volt a taxisblokád, és ilyen az a január is 1987-ben, amikor az egész országot belepte a hó. Ha felérted már a kilincset, biztosan emlékszel rá, de ha még meg sem születtél, akkor nézd meg, milyen volt, amikor a tél tényleg tél volt.
Ma van az évfordulója annak a napnak, amikor a természet megmutatta, hogy a Kádár-korszak infrastruktúrája milyen könnyen alulmarad a havazással szemben. Bár a január általában hideg, 1987. január 10-én valami olyasmi kezdődött, amire senki nem számított. Szombat este még csak szállingózott, de egy jeges északi és egy mediterrán ciklon együtteseként január 11-én vasárnap reggelre a fél ország arra ébredt, hogy szinte lépni sem tud a hótól.
A számok mai szemmel nézve is brutálisak, hiszen 20-40 centiméter hó hullott, de a viharos szél méteres hótorlaszokat épített az utak mentén.
80-100 km/órás lökések hordták a havat, gyakorlatilag perceken belül visszatöltve azt, amit a hókotrók nagy nehezen letakarítottak. A hőmérséklet is rekordokat döntött, nappal sem ment mínusz 10 Celsius-fok fölé, de éjszaka Budapesten mínusz 22, Pakson mínusz 30 Celsius-fokos hideget is mértek.
Ma már pár centis hóesésnél is képes összeomlani a közlekedés, de '87-ben a dolog tényleg komoly volt. Budapesten megbénult a tömegközlekedés, a MÁV sem tudta tisztán tartani a vasúti pályát, a leszakadó felsővezetékek miatt a vonatok is elakadtak. A helyzet annyira kritikussá vált, hogy a kormány kénytelen volt bevetni a Magyar Néphadsereget.
Csak a harckocsik bírtak a méteres hóval, mentették a mentőket, szállították a kenyeret az elzárt településekre.
A mai gyerekeknek a hószünet csak egy távoli legenda, de ’87-ben a valóság volt. Az iskolák bezártak, mert nem volt fűtés, vagy egyszerűen képtelenség volt eljutni az épületig. Ami a gyerekeknek egész napos szánkózás és hógolyózás volt, az a szülőknek már nem volt annyira vidám. A boltok polcai kiürültek, a tej és kenyér elfogyott, helyenként a távfűtés is felmondta a szolgálatot. A gyárakban leállt a termelés, a leszakadó vezetékek miatt az áramellátás is akadozott.
A ’87-es nagy havazás egyfajta választóvonal lett a magyar történelemben.
Ez volt az utolsó „igazi” nagy tél, ami megmutatta, hogy a természet képes egyetlen hétvége alatt térdre kényszeríteni az országot.
Az eltelt évtizedekben voltak ugyan nagy havazások, sokunknak még mindig a ’87-es tél foglalja el az első helyet, egyben emlékeztetve minket arra az összefogásra és kitartásra, ami akkor még jellemezte az embereket.
Ha videón is megnéznéd:
Ez is érdekelhet:






















