Nem gratulálunk a győztesnek.
Az Ausztráliában 2019 végén, 2020-ban pusztító bozóttüzek voltak a legnagyobb hatással a klímaváltozásra az amerikai Nemzeti Légkörkutató Központ (NCAR) tanulmánya szerint. John Fasullo, a NCAR kutatója és munkatársai számtógépes modellezéssel számszerűsítették a koronavírus-járvány idején a közlekedési és ipari tevékenységek csökkenésének klimatikus hatását, valamint az ausztráliai bozóttüzek füstjének hatását.
Azt találták, hogy a világjárványhoz köthető kijárási korlátozások 2020-ban viszonylag mérsékelt és fokozatos hatással voltak a klímára, amelynek eredménye az lesz, hogy a globális felmelegedés átlagosan 0,05 Celsius-fokkal nő 2022-re. Ezzel szemben a bozóttüzeknek rövid, de jóval jelentősebb hatása volt, lehűtötte a Földet néhány hónapon belül 0,06 Celsius-fokkal.
„Egyáltalán nem a Covid–19 volt a klímaváltozás fő mozgatója, hanem az Ausztráliában tomboló bozóttüzek”
– mondta Fasullo. A tanulmány is bizonyítja, milyen széles körű hatással vannak a nagy erdő- és bozóttüzek a világ időjárási rendszerére. A hatalmas tüzek olyan sok ként és más füstrészecskéket bocsátanak a légkörbe, amelyek képesek szétzilálni az időjárási rendszert, a trópusi viharokat az Egyenlítőtől északra tolják, és hatással vannak a Csendes-óceán trópusi térségének időszakos felmelegedésére, hűtésére, azaz az el Nino és a la Nina jelenségekre.
„Kutatásunk megmutatta, hogy a regionális bozóttüzek hatása a globális klímára jelentős lehet. A tüzeknek nagy az ujjlenyomata mind a légkörben, mind az óceánban. A klíma válasza azonos volt, mint egy nagy vulkáni kitörés esetén” – magyarázta Fasullo.
Ez is érdekelhet:
Kitalálod, mi a legnagyobb kockázat a bankok működésére?
Ha szerinted a bedőlt hitelek, árfolyamváltozások vagy hekkertámadások, akkor a válasz közelében sem vagy.
(Forrás: MTI. Fotó: Getty Images)
