Megválasztották az év madarát és lepkéjét is.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az Év madara akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az év hüllője, év kétéltűje program 2012-ben, majd az év lepkéje 2023-ban.
Öt-hatezer pár él itthon az év madarából
A tavaly nyári internetes szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara.
A barkóscinege eurázsiai elterjedésű madár, Európa a faj elterjedési területének csak 15 százalékát teszi ki. Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és egyre szárazabb időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.
Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400-6300 pár közé becsülhető. Védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.
Szalamandraevő gomba veszélyezteti az év kétéltűjét
Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. Idén ez az alpesi gőte lett.
A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban előforduló állat az egyik legritkább, kevésbé közismert magyarországi kétéltű, szórványos előfordulása miatt kevesen találkoznak vele. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, az erdők kitermelése, az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is veszélyezteti. És ott van még a farkos kétéltűekre nagy veszélyt jelentő szalamandraevő kitridgomba. A kórokozó 2013-ban bukkant fel Európában, Magyarországon eddig nem találták meg, de az esetleges fertőzés korai észlelése kiemelten fontos természetvédelmi feladat.
Ikonikus faj kapta az első év lepkéje címet
Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül.
A fecskefarkú pillangó világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, a hegy- és dombvidékeken gyakoribb. Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Védett, természetvédelmi értéke 10 ezer forint, a Vörös Könyvben szereplő faj.
(Forrás: MME)
Ez is érdekelhet: