„Ez sokkoló mennyiség.”
A Görög Tengerkutató Központ (HCMR) – a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent – tanulmányban arra jutottak a kutatók egy új számítási modellt* alkalmazva, hogy
évente mintegy 17 600 tonna műanyaghulladék – bevásárlózacskó, vizespalack, polisztirol, mikroműanyag – landol a Földközi-tengerben, ebből 3760 tonnányi lebeg a felszínen, 2800 tonnányi lesüllyed, a többi része pedig a partra mosódik
– világszerte egyébként több mint 250 ezer tonnányi műanyagszemét lebeg az óceánok felszínén.
* A műanyag tengeri eloszlását vizsgáló szimulációkat jelenleg nagymértékű bizonytalanság jellemzi, aminek hátterében elsősorban a folyamatok komplexitása áll. Míg például a műanyag zacskók hosszú időn át a felszínen lebegnek, más műanyagok gyorsan lesüllyednek. Egyeseket elnyelnek a tengeri állatok, organizmusok, mások apró részekre esnek szét. Ehhez jön még a szél, a hullámok, az áramlatok ereje, amely a műanyagot messzire hajtja – a kutatók ezeket a tényezőket mind figyelembe vették.
Ez még a szakértőket is meglepte, sőt...
„Ez sokkoló mennyiség. Sokkoló mindenekelőtt azért, mert az úszó műanyagon kívül az anyag nagy része a tengerfenékre süllyed”
– mondta a kutatócsoport vezetője, Kosztasz Ciarasz, aki még hozzáfűzte, hogy a Földközi-tenger a műanyagszennyezettség gócpontjának számít, mivel sok partszakasz sűrűn lakott. Ehhez járulnak még hozzá olyan tényezők, mint a turizmus, a halászat, a hajózás és nem utolsósorban a beltenger geográfiája is, hiszen viszonylag kis mértékű a Földközi-tenger és az Atlanti-óceán közötti vízcsere.
Eközben...
(Forrás: Frontiers in Marine Science, MTI, fotó: Getty Images)