Nyolcvanszor gyorsabban vékonyodik, mint amennyi idő alatt jég alakul ki a felszínén.
A Nature tudományos lap aktuális számában közölt kutatás azt állapította meg, hogy a Mount Everest mintegy 7900 méter tengerszint feletti magasságban lévő Déli-nyereg-gleccseren az 1990-es évektől kezdve eltűnt az a jég, ami nagyjából kétezer év alatt alakult ki. Ez több mint 54 méter vastagságot jelent.
A Maine-i Egyetem tudósai által vezetett kutatócsoport tanulmánya szerint a gleccsert borító vastag hótakaró is lekopott, ez kitette az alatta fekvő sötét jeget a napsütésnek, ami tovább gyorsítja az olvadást.
„Az eredmények arra utalnak, hogy a Dél-nyereg-gleccser a megsemmisülés felé tart, esetleg már csak »a régi, hidegebb idők« emlékeztetője maradt meg belőle”
– közölte Mariusz Potocki, a tanulmány egyik szerzője.
Tom Matthews, a londoni King's College klímakutatója, a tanulmány egy másik szerzője a BBC-nek elmondta, hogy nem volt a régió éghajlatában egyetlen olyan különleges változás sem, amely az olvadás felgyorsulását okozta volna. „Ehelyett azt látjuk, hogy a hőmérséklet folyamatos emelkedése végül elért egy küszöböt, amely után hirtelen minden megváltozott.”
Noha a gleccserek olvadását régóta sokan kutatják, a klímaváltozás hatása az ilyen nagy magasságban elhelyezkedő jégfolyamokra eddig ismeretlen volt.
Egy tizenkét tagú kutatócsoport ellátogatott a gleccserre, ahová a világ két legmagasabban telepített meteorológiai állomását helyezték el, és tízméteres furatmintákat emeltek ki a jégmagból.
Paul Mayewski, a kutatócsoport vezetője elmondta, hogy a gyors olvadásnak „jelentős regionális és akár világszintű” következményei is lehetnek.
- Emberek millióinak ivóvizét biztosítják a Himalája gleccserei, és ha a régió – és a világ – más jégfolyamai az Everest példáját követik, jelentősen csökkenhet az ivóvízadó képességük.
- A hegymászóknak azzal a kihívással kell számolniuk, hogy a jövő expedícióinak valószínűleg nagyobb felületen kell sziklákon és jégen haladniuk.
Matthews megjegyezte, hogy a Déli-nyereg-gleccser „a dolgok nagy egészében nagyon kis szeletet” képvisel, ezért további kutatásoknak kell megvizsgálnia, hogy a most feltárt jelenség mennyire jellemző a világ tetejének jégtartalékaira.
(Forrás: Nature, MTI)
Ez is érdekelhet: