Idén először Magyarországon rendezik meg a Solar Decathlont, a világ egyetemeinek energiatudatos építészeti versenyét. Itt nem tervekkel és látványrajzokkal indulnak a csapatok, hanem meg is kell építeniük az elképzeléseiket, az eredmény pedig szigorú mérések nyomán, gyakorlati kipróbálás után születik meg. A verseny során a magyar vidék egyik legfontosabb problémája is terítékre kerül: mihez kezdjünk a Kádár-kockákkal?

A Kádár-kocka a magyar falvak legtipikusabb épülete, de kertvárosok sincsenek nélküle sehol az országban. Vagy 800 ezer lehet belőlük Magyarországon, összesen kétmillióan élhetnek ilyen otthonokban. Az egyenépületeket sokan a homlokzat “csinosításával” akarták egyedibbé, szebbé tenni, amiről készült egy remek fotósorozat és könyv is:

A lakók többsége azonban nem is szépészeti, hanem energetikai elavultsága a problémája a kockaházakkal. Az átalakításukra számos terv született és folyamatosan napirenden van a Nemzeti mintaterv-katalógus, azaz a típustervek kérdése is, amely kiemelten foglalkozik a kockaházakkal. Egyetemi hallgatók most a kockaházprobléma egészen egyedi megoldásaival rukkoltak elő, amivel egy nemzetközi versenyen indulnak el.

Solar Decathlon, avagy a fenntartható építészet tízpróbája

A Solar Decathlon egy egyetemek közötti építészeti verseny, amelynek célja, hogy bizonyítsa: a világításra, fűtésre és hűtésre vonatkozó igényeinket ki tudjuk elégíteni a jelenleginél eredményesebben és fenntarthatóbban. Egy jól működő versenyépület megmutatja, hogy egy ház lehet esztétikus, miközben képes a háztartáshoz szükséges energia megtermelésére is. A verseny emellett felhívja a figyelmet energiapazarló életmódunk visszafogásának lehetséges módjaira integrálható és megfizethető építészeti megoldásokkal.

A csapatok munkáját tíz szempont alapján értékelik:

1. Energiamérleg
2. Kommunikáció és a társadalmi figyelemfelhívás
3. Körforgások és fenntarthatóság
4. Városi illeszkedés
5. Integráció a városszövetbe és hozzáadott érték
6. Energiahatékonyság
7. Innováció és életképesség
8. Mérnöki tervezés és kivitelezés
9. Ház működése
10. Komfortfeltételek

A versenyt eredetileg a U.S. Department of Energy indította el, majd Európában is meghonosították. 2010-ben és 2012-ben Madridban, 2014-ben Versailles-ban rendezték meg, a 2019-es helyszín pedig Szentendre. Az idei versenyen tíz csapat indul, melyekben három kontinens nyolc országának 26 egyeteme képviselteti magát, köztük három magyar is. A Budapesti Műszaki Egyetem önállóan indul, a Miskolci Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem pedig az algériai Blidai Saad Dahlab Egyetemmel partnerségben alkot csapatot.

BME Koeb modul: Kádár-kockával vagy anélkül

A Műegyetem öt kara (építészmérnöki, építőmérnöki, gépészmérnöki, villamosmérnöki és társadalomtudományi) közösen dolgozta ki a Koeb modult, amelyek az egyetem hallgatói és tanárai szerint ezek egyrészt olcsók, energiatakarékosak, könnyen és gyorsan beépíthetők, másrészt olyan bővítéseket hajthatunk velük végre, amelyek a teljes gépészetet magukba foglalják. Közleményük szerint

Vannak modulok, amelyek a hőszivattyús hűtést/fűtést oldják meg a teljes épületben, esetleg a napenergia hasznosítását,  az energia tárolását, vagy épp a háztartásban keletkező szürkevíz újrahasznosítását. A variációk száma végtelen.
Rendszerben gondolkodva akár egy egész energiatermelő falu is kialakítható ilyen elemek segítségével, melynek bekapcsolása az országos energiahálózatba segíti a máshol termelt napenergia tárolását, illetve ha arra van szükség, a falu által termelt energia átcsoportosítását is.

Magyar fészek, avagy a kibővített kocka

A miskolci, a pécsi, valamint a blidai egyetemisták és oktatók csapata más irányból közelített. A MAGYAR FÉSZEK + elnevezésű projektjükben tolófalrendszerrel vették körbe a kockaházakat, amelynek számtalan előnye van. Egyrészt újrarendezték vele a ház alaprajzát, tájolását, így praktikusabban használható ki az alaprajz, és közvetlenebbé válik a kapcsolat a környezettel is.
Az épületek alatti hűtőlabirintus, a déli oldalon mobil naptér, és számtalan más megoldás segít abban, hogy az épület energiatakarékosabb legyen. Sőt, akár önfenntartó, mivel a tervezők azt ígérik, növényeket is tudnak majd termeszteni az összegyűjtött esővízzel:

A külső burok (a "másodlagos bőr") a napkövető árnyékoló falakkal, a mozgatható zsalutáblákkal és más megoldásokkal könnyen összekapcsolható egy okosotthon-rendszerré, amelyben akár egy telefonos appal követhetjük és irányíthatjuk az energiaellátást. Bár az épület falainak jelentős részét, a teljes alapozást és a tartószerkezetet megtartanák hőtároló tömegnek, azért alaposan hozzájuk nyúlnak. A tetőzetet például cserélnék, a felszabaduló faanyagot a belsőépítészetnél, ill. a hőtermelésnél, míg a bontott cserepeket az alapzati léghűtő labirintus párafogó-hűtő falaként hasznosítanák.

A projekt társadalmi problémákra is igyekszik megoldást kínálni, melyek közül szintén nagyon izgalmas a családi napközi-projekt. A legtöbb kockaházban idősek élnek; ezeket a tereket hasznosítanák újra úgy, hogy a nagyszülők a "házmagban" maradhatnak, míg az új részekben az unokák – esetleg környékbeli gyerekek – is helyet kaphatnak.

Szentendrén meg is nézheted

A Solar Dechatlon június 27-én kezdődött el Szentendrén, a csapatoknak 14 nap alatt kell felépíteniük egy komplett házat. Utána két héten keresztül mérésekkel vizsgálják az épületeket, hogy milyenek energetikai szempontból és milyen lakni bennük. Eredményhirdetés július 28-án lesz.

Aki szeretné megnézni a házakat, az már korábban, egyből az elkészültük után, vagyis július 13-tól megteheti. Sőt, eredményhirdetés után még két hónapig nyitva áll majd a szolárfalu, azaz a mintaházpark Szentendrén. A verseny részleteiről, az induló csapatokról és a nyitva tartásról is bővebb információkat kaphatsz a verseny honlapján.

(Forrás: SDE2019, Index)