Kutatók egy friss tanulmányban arra jutottak, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek sokkal inkább befolyásolják a vízhiányos időszakok kialakulásának lehetőségét, mint az – annak egyik jellemző indikátorának számító – éghajlatváltozás, illetve a városok népességnövekedése. A dél-afrikai Fokvárosban végzett kutatás ugyanis azt az eredményt hozta ki, hogy

a város leggazdagabb csoportja, a lakosság 14%-a a város vízének 51%-át fogyasztotta el, míg a legszegényebb réteg, a lakosság 64%-a mindössze 27%-ot.

Semmi meglepő nincs ebben, a képlet ugyanis merőben egyszerű: a városi elit jelentősen túlfogyaszt azáltal, hogy sokkal több vizet használ el saját szabadidős tevékenysége során – például az úszómedencék feltöltésével, az autó(i)k mosásával vagy a kert öntözésével –, mint az anyagi nehézséggel küzdő emberek, akik csak éppen annyi vízhez jutnak hozzá, ami az alapvető szükségleteinek kielégítésére elég. De olyan is van, hogy még ehhez a minimális vízmennyiséghez sem tud hozzájutni a szegényebb réteg, ami a tanulmány társszerzője és a Readingi Egyetem hidrológusa, Hannah Cloke professzor szerint egyértelműen a gazdagok túlfogyasztása miatt van.

A vízfelhasználás egyenlőtlensége világszerte problémát jelent – a kutatók szerint a világ 80 városa, köztük London, Barcelona, Róma, Isztambul, Tokió és Moszkva is szembesülhet hasonló problémákkal a közeljövőben –, Cloke professzor úgy véli, hogy

a vízhiány még tovább súlyosbodhat, ahogy egyre inkább nő a szakadék a gazdagok és a szegények között.

Kemény adatok és megállapítások ezek, amikkel még úgy is durva szembesülni, hogy egy kicsit azért sejtjük, hogy így van.

(Forrás: Euronews, fotó: Getty Images)

Ez is érdekelhet: