Nincs visszaút, és ez az egész bolygót veszélyezteti.

A Grönland több mint 200 nagy gleccseréről majdnem negyven éven át rögzített műholdadatok alapján készült amerikai tanulmány szerint,

a gleccserek változása elérte a azt a pontot, amikor a jégtakarót tápláló hóesés már nem tud lépést tartani a gleccserekből az óceánba csúszó jég mennyiségével, és ha a felmelegedés megállna, a grönlandi jégmező már akkor is mindenképp tovább olvadna.

A kutatásból az is kiderült, hogy a nyolcvanas és kilencvenes években a jégolvadás és a hó nagyrészt egyensúlyban volt: a gleccserek általában mintegy 450 gigatonna jeget veszítettek, amit a hó pótolt is. A kutatás vezetője és az Ohiói Egyetem Byrd Sarkvidék- és Klímakutató Központja munkatársa, Michalea King elmondta, hogy „a jégmező pulzusa, vagyis a jégolvadás-hóesés aránya viszonylag álladó volt egészen addig, amíg az óceánba csúszó jég mennyisége egy rövid, öt-hat éves időszakban hirtelen nagyot nem nőtt”.

A jégvesztés 2000 körül indult folyamatos növekedésnek, a gleccserek mintegy 500 gigatonnát vesztenek évente, ugyanakkor a hótömeg nem nő. 2000 előtt minden évben nagyjából egyenlő volt az esélye, hogy a jégmező veszít a tömegéből vagy növekszik. A jelenlegi klíma mellett a jégtömeg százból egy évben növekedhetne csak. 1985 óta a nagy gleccserek nagyjából három kilométert húzódtak vissza.

Grönland olvadó gleccserei az egész bolygót veszélyeztetik, mivel jegük az Atlanti-óceánba, végül a világ többi óceánjába jut, ezzel a vízszintemelkedés legerősebb tényezője: tavaly csupán két hónap alatt 2,2 milliméter emelkedést okozott.

Nem jó a helyzet az Északi-sarkon:

(Forrás: Phys.org, MTI, fotó: Getty Images)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen kutyatápot vegyél, ami a kutyádnak és a pénztárcádnak is jó?

Szombat 13-a: nagyon szerencsés nap

Örülünk, hogy ez a lány fürdőruhamárkát alapított

További cikkeink a témában