Egyelőre csak sejteni lehet, miért.

Az utóbbi negyven évben hatodával, mintegy 600 millióval esett vissza a házi verebek száma világszerte, Európában 247 millió példánnyal van kevesebb, mint 1980-ban. A csökkenő populációjú madarak között van mások mellett a sárga billegető, amelyből 97 millióval, a seregély, amelyből 75 millióval, és a pacsirta, amelyből 68 millió példánnyal lett kevesebb a kontinensen.

A brit Királyi Madárvédő Társaság (RSPB), a BirdLife International és a Cseh Ornitológiai Társaság tudósai az Európai Unióban és Nagy-Britanniában őshonos 445 madárfajból 378 adatait elemezték. Eredményeik szerint a költőmadarak egyedszáma 1980 és 2017 között 17-19 százalékkal csökkent.

Különösen azoknak a madárfajoknak a populációja esett vissza, amelyek a mezőgazdasági területekkel vannak kapcsolatban.

A háziverebek létszáma csökkent a leginkább: populációjuk megfeleződött, míg közeli rokonuk, a mezei veréb populációja 30 millióval lett kevesebb. Mindkét faj létszámának visszaesésében szerepet játszott a mezőgazdasági területek megváltozott művelése, de a háziverebek sok városból is eltűntek valamiért. Az okokat egyelőre nem tudják, de szerepe lehet a szűkös táplálékforrásoknak, valamint a madarakat sújtó betegségeknek. „Tanulmányunk a kihalás valódi veszélye miatt fúj riadót” – mondta Fiona Burns, a kutatás vezetője, az RSPB tudósa.

Burns szerint az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének jövő évi ülése döntő fontosságú lesz ahhoz, hogy erős kereteket teremtsenek a kihalás megelőzésére és számos faj populációjának helyreállítására. Úgy véli, a társadalomnak együtt kell kezelnie a természet és a klíma válságát természetbarát földműveléssel, a fajok védelmével, fenntartható erdő- és halgazdálkodással, valamint a védett területek hálózatának gyors növelésével.

Egyes fajok populációja nő

A kutatásból az is kiderült, hogy miközben 900 millió madárral csökkent a teljes populáció, a megvizsgált 378 fajból 203 létszáma nőtt. A 340 millió példányos növekedés 66 százaléka nyolc madárfajtól eredt, ezek a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a feketerigó, az ökörszem, az aranypinty, a vörösbegy, az erdei galamb és a kék cinege madárfajtól.

A tanulmány szerint tizenegy ragadozómadárfaj – köztük a vándorsólyom, a rétisas és az ölyv – populációlétszáma 1980 óta több mint duplájára nőtt, bár ezek egyébként elég ritka madarak, számuk alacsony volt. A kutatók úgy vélik, ezek a fajok a madárvédelemnek, a káros növényvédő szerek visszaszorulásának és a fajrehabilitációs programoknak köszönhetően szaporodhattak el.

Az európai madárpopuláció csökkenésének mértéke és az eltűnő madárfajok típusai hasonlóak az észak-amerikai tapasztalatokhoz, ahol 1970 óta 3 milliárd madár tűnt el.

Egy idén májusban megjelent ausztrál tanulmány szerint több mint 50 milliárd madár él vadon a világon, ebből 1,6 milliárdot tesz ki a háziveréb-populáció. További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd fölötti populációval rendelkezik. A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik fajból ötezer egyednél kevesebb él.

Ez is érdekelhet:

A teknősfajok több mint 50 százaléka veszélyeztetett

Nem telik el úgy nap, hogy ne jönne egy ilyen lehangoló hír. És csak egyre rosszabb lesz.

(Forrás: The Guardian, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Gyönyörű harmincassal búcsúztatjuk a hetet

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

További cikkeink a témában