Okosak és nagy távolságokat tesznek meg, ez pedig rossz kombináció.

A sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak, mindent megesznek, és „remekül érzik magukat” a városokban. Ugyanakkor hatalmas távolságokra tudnak repülni, így begyükben messzire elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit – írta ELKH Ökológiai Kutatóközpont, amelynek ökológusa, Lovas-Kiss Ádám is részt vett egy kutatásban, amely Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmát elemezte.

A beszámoló szerint Barcelona belvárosában elszaporodott a sirálypopuláció. Ez magas népegészségügyi kockázatot jelent, mivel

a madarak több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetik.

A spanyol hatóságok ezért gyérítést végeztek, akkor nyílt alkalmuk az ökológusoknak az elpusztult fiókák béltartalmának vizsgálatára. „A mostani kutatásban arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő utódaiknak. Azt is megvizsgáltuk azonban, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirályok szerepet játsszanak a növények terjesztésében” – emelte ki a közleményben Lovas-Kiss Ádám, az ÖK Vízi Ökológiai Intézetében működő Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa.

A kutatás másik ágában felnőtt sirályokra erősítettek GPS-jeladókat, amiből megtudták, hogy hova járnak ki enni, és mely területekre szállíthatják el a növények és állatok terjesztésére alkalmas magokat, petéket. A kutatók a fiókák béltartalmának elemzése révén megállapították, hogy a szüleik által gyűjtött és általuk elfogyasztott növények főként Barcelona környékén honos gyomfajok voltak, ám kifejezetten veszélyes invazív fajokat is találtak közöttük.

A csucsorfélék közé tartozó Solanum elaeagnifolium például annyira új Európában, hogy Magyarországon még meg sem jelent, így magyar neve sincs. Apró pirosodó terméseit az állatok elfogyasztják, majd élőhelyétől messze kiürítik, ahol

a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.

A GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú. A sirályok új növényfajok magvait hozzák be a városba, ugyanakkor az ott elterjedt invazív fajokét kifelé is szállítják, sokszor olyan természetes élőhelyekre juttatva el azokat, ahol e növények még nem voltak honosak.

Természetesen más madarak is felelősek az invazív növények terjesztéséért, a sirályokat azonban életmódjuk kifejezetten alkalmassá teszi erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra, mivel mindenevőként szinte minden ehetőt elfogyasztanak a városokban. Lovas-Kiss Ádám szerint

a sirályok intelligenciája és mozgásképessége együttesen teszi őket ideális terjesztővé.

„Egy nyomkövetővel felszerelt madár a Hortobágyról egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, onnan a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körülrepülve tért vissza a Hortobágyra. Ebből is látszik, hogy az invazív növények magvait bélrendszerükben szállítva a sirályok egyik napról a másikra hatalmas távolságra juttathatják el azokat” – érzékeltette a kutató.

(Forrás: MTI. A képek illusztrációk.)

Ez is érdekelhet:

Miért látni kevesebb madarat mostanában?

Nem természetvédelmi probléma áll a háttérben.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

Azonnal építünk ennek a gyönyörű lánynak egy hóembert

További cikkeink a témában