A városiasodás miatt több a százlábú és kevesebb a giliszta. Alapvetően átalakítja az urbanizáció az élőhelyeket magyar kutatók vizsgálata szerint.

Metaanalízis segítségével százhárom urbanizációs tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról a városiasodás talajfaunára gyakorolt hatásának megértése céljából az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a dániai Aarhus Egyetem munkatársai.

Az éghajlati viszonyok függvényében vizsgálták a talajállatok fajgazdagságának változását és az egyedszámok alakulását. Azt találták, hogy az erőteljesebb talajtömörödésre érzékeny és általánosságban is nehezebben terjedő talajállatcsoportok, így

a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagságát negatívan, míg az ászkák, az ezerlábúak és a százlábúak mozgékony, jól alkalmazkodó csoportjainak az egyedszámát előnyösen befolyásolja az urbanizáció.

A talajállatok egyedszámára általánosságban szárazabb éghajlaton a sok locsolás következtében kedvezően hat a városiasodás, nedves éghajlaton ugyanakkor az intenzívebb párolgás és a gyorsabban elfolyó csapadék miatt kialakuló szárazabb városi környezet csökkenti az egyedszámokat.

Egy giliszta életének utolsó pillanatai

A városiasodás, vagyis a városok területének és népességének növekedése gyökeresen átalakítja az élőhelyeket. A talajt lerontják vagy kicserélik, idegenhonos növényekkel telepítik be, sokszor és nagy területen aszfalttal, betonnal és épületekkel fedik le, illetve sok helyen az év minden szakában élénk zöld pázsitot tartanak fenn. Ezek az átalakítások több állatcsoport élőhelyét is veszélyeztetik vagy megszüntethetik.

A megoldás

Az egyedszámok esetében azt derítették ki a kutatók, hogy a városiasodás kedvezett az ászkák, az ezerlábúak és a százlábúak csoportjának, mivel ezek mozgékony csoportok, táplálkozásukat tekintve pedig nem válogatósak, ezért könnyen boldogulnak a városi környezetben – ha az adott városban alacsonyabb az éves csapadékmennyiség. Nedves éghajlaton ugyanis az urbanizáció csökkenti az egyedszámokat. A kutatók emiatt azt javasolják, hogy

a városi zöldterületeket lehetőleg úgy kezeljék, hogy azok a várost körülvevő természetes környezethez hasonlóak legyenek, ahelyett hogy túllocsolással, vagy túl sok lefedett területtel idegen környezetet teremtenének a talajfaunának.

Hasznos giliszták

A talajállatok számos szolgáltatást nyújtanak az embernek, a giliszták például úgynevezett ökoszisztéma-mérnökök, amelyek nagyban képesek átalakítani a környezetüket a talaj intenzív átkeverésével. Hektáronként akár több ezer kilométernyi járatot hoznak létre, így segítik a víz bejutását a talajba, fellazítják azt, és hozzájárulnak a humuszképződéshez is.

A kutatók megállapították, hogy a giliszták, a csigák és az ugróvillások fajgazdagsága lecsökkent a külvárosi és vidéki területekhez képest a városokban, ott ugyanis több a lefedett terület, és kevesebb a természetes zöldfelület.

(Forrás: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, MTI)

Ez is érdekelhet:

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Az Asus dobja piacra elsőként az AI-laptopok új generációját

Szaftos húsokért, bomba jó sörökért és lazán elegáns hangulatért ide kell beülnöd

Deisyre egyáltalán nem kell festék

További cikkeink a témában