Egy budapesti lakás árából kertes házat venni vonzó lehetőség, és nem is lehetetlen – már ha nem a város drága családi házas övezetében nézelődsz, hanem a városhatárnál kicsit kijjebb. Lehet jó döntés, és nagy pofára esés is.
Lakásokat is kínálnak az agglomerációban, ám általában a ház és a kert az igazi vonzerő. Az ingatlanáraknál nagy az eltérés, nehéz egy olyan egyenletet felállítani, milyen házat kapni Budapesttől húsz-harminc kilométerre egy fővárosi lakás árából, általánosságban annyit mondhatunk, egy átlagos, másfél-két szobás pesti ingatlan értékéért lehet kertes házat venni, 25 millióért pedig Érden, Szigetszentmiklóson vagy Pécelen száz négyzetméter lakóterület fölötti, jó állapotú házakat árulnak.
Egy nagyváros agglomerációjába általában az költözik, akit sok minden, főleg a munkája a városhoz köti. Ezért az egyik legfontosabb kérdés a közlekedés, ami nem csak több idő, mint mondjuk Kelenföldről bejutni a belvárosba, de sokkal több pénz is.
Simán elmehet egy fél minimálbér a közlekedésre
Alapvetően kétféle közlekedési mód jöhet szóba – a gyaloglás vagy a biciklizés nem annyira, a motorozás elég szezonális, és sokaknál az sem játszik –, a tömegközlekedés és az autó.
Tömegközlekedésnél a budapesti bérlet 9500 forintos árához hozzájön még a helyközi közlekedés ára is, ami távolságfüggő, 20,1 kilométer volánbuszozás vagy vonatozás (másodosztályon) például 17 800 forintba kerül.
Ugyanígy húsz kilométerrel (oda-vissza negyven) és havi huszonkét munkanappal számolva 880 kilométert jön ki, ez hétliteres fogyasztással, 350 forintos benzinár esetén 21,5 ezer forint, ami hasonló nagyságrend, de akkor nem számoltuk még parkolás díját, P+R parkoló használata esetén pedig ugyanúgy kell mellé még a bő tízezer forintos BKV-bérlet is, szóval hasonlóan 30 ezer forint körül járunk. Monorral (40 km, oda-vissza 80) számolva ez már 43 ezer forint, nyolcliteres fogyasztással már 49… És akkor még egy szót nem szóltunk az autónk amortizációjáról meg egyéb fenntartási költségeiről, ami éves szinten legalább százezres nagyságrendű tétel, ha nem nagyon romlik el semmi.
Egészen más a helyzet villanyautóval: bármelyik képes egy-oda vissza a 40-40 kilométeres útra egy feltöltéssel, tehát ha a munkahelyednél nem is töltöd, akkor is simán menni fog az ingázás. És mennyibe kerül? A 20-20 kilométeres példánál nagyjából 7000 forint az áramköltség, ami harmada-negyede a benzines számításnak és a buszbérletnek is, a napi 80 kilométeres monori példánál értelemszerűen kb. 14 ezer forint jön ki. Vagyis kevesebb mint egy tank benzin árából autózhatsz 1760 kilométert, ezt még a csodadízelek sem közelítik meg.
Ha a cégnél vagy egy ingyenes kúton fel tudod tölteni a kocsit, akkor értelemszerűen nulla forinttal kalkulálhatsz, ami gyalogos-biciklis-cégesautós díjszabás. Sőt, akár a belváros közepén is parkolhatsz, az ugyanis a villanyautóknak ingyenes – na, ezzel a kényelemmel és költséggel semmi nem tud versenyezni. Könnyen lehet, hogy az amúgy költségnövekedéssel járó agglomerációs ingázásnál pont így jön ki a matek, és még lelkiismeret-furdalásod sem kell legyen, hogy naponta oda-vissza pufogtatod ki a káros anyagokat. Így lehet egy villanyautónak köszönhetően házad, ezt se gondoltad volna.
Ha egyedül jársz a városba naponta, akkor jó lehet a tömegközlekedés és az autó is, ha viszont egyszerre tudtok jönni-menni a csajoddal, akkor olcsóbbra fog kijönni a kocsi. A legszörnyűbb pénzügyi helyzet, ha mindketten kocsival jártok – így mindjárt nem is lesz olyan kedvező árú az a ház… Arra is gondolj, hogy az ember általában ritkábban megy bele egy ingatlan-adásvételbe és költözésbe, mint egy munkahelyváltásba, és nagyon más Érdről Kelenföldre járni, mint Óbudára vagy Kőbányára.
Szóval mielőtt leteszed a foglalót, ne csak a ház árát nézd, hanem alaposan gondold végig, milyen idő- és anyagi többletet igényel az agglomerációban lakás. Vannak előnyei is bőven, tehát lehet ez nagyon jó döntés, csak ne akkor lepődj meg, amikor már tizenöt évre eladósítottad magad egy ház miatt, ahonnan gyűlölsz reggelenként bearaszolni.
