Kevés dolog tud annál robosztusabb, tekintélyesebb látványt nyújtani, mint amikor az ember előtt ott magasodik egy Zeppelin-léghajó töltött ballonja.
A Zeppelin sokáig maga volt a csúcstechnológia, amelynek megvalósításához a keszthelyi születésű Scwarz Dávid úttörő munkája is szükségeltetett – ő találta fel ugyanis a merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajót. Nem sokkal halála után Scwarz özvegye eladta férje találmányát Ferdinand von Zeppelin grófnak (1838–1917), aki azt tovább fejlesztette, majd a zeppelin az egész világon az irányítható, merev szerkezetű léghajó fajtaneve lett – a márkanév köznevesült, és lényegében így tartja számon a léghajótípust maga a repüléstörténet is.
A magyar és az egyetemes repüléstörténet egyik csúcspontját jelentette a német Graf Zeppelin léghajó 1931-es márciusi, budapesti látogatása – ezt a sztorit idézzük fel most.
A gigantikus ezüstszivar addigi hatszáz útján mintegy másfél millió kilométert tett meg, több mint 17 ezer órát volt a levegőben, 34 ezer főt szállított, emellett bejárta Észak- és Dél-Amerikát, a Közel- és Távol-Keletet, valamint Szibériába és az Északi-sarkvidékre is eljutott.
(Forrás: Keleti Újság, Magyarország, Múlt-Kor, Művelődés; Képek: Getty Images, Fortepan)
