A déli-sarki tengeri jég kiterjedése a globális felmelegedés ellenére furcsamód folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedekben. Majd ezek után 2016 végén hirtelen lecsökkent, és 2017 márciusára a tengeri jég elérte az eddig mért eddigi legkisebb, 1978-as kiterjedését – a jelenség okára egészen mostanáig nem tudtak rájönni a tudósok.

Éppen ezért a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) szakemberei összevetették a 2016-os év második felében készült műholdfelvételeket és időjárási adatokat, hogy magyarázatot találjanak a különös jégveszteségre. Kiderült, hogy tavaly szeptember, október és november folyamán

elképesztő viharok dúltak a Déli-óceán felett, melyek meleg levegőt és erős szeleket cipeltek magukkal északról, így pedig naponta 75 ezer km² tengeri jég veszett oda.

Az antarktiszi jégtakaró 2012 szeptemberében (balra), illetve 2017 márciusában (jobbra)

John Turner, a tanulmány vezető szerzője a következőképp foglalta össze az eseményeket:

„Az antarktiszi tengeri jég viszonylag vékony, átlagosan mindössze egy méter vastag, ami rendkívül sebezhetővé teszi az erős szelekkel szemben. A tengeri jég kiterjedése fontos fokmérője a klímaváltozásnak; az arktiszi tengeri jég megfogyatkozása az üvegházhatású gázok megnövekedett kibocsátásával van összefüggésben. Ám mivel a tengeri jég kiterjedésére vonatkozó adatok mindössze négy évtizedre nyúlnak vissza – a műholdak korszakának kezdetére –, nehéz összefüggésbe hozni a tavalyi antarktiszi tengerijég-veszteséget az ember okozta klímaváltozással. Nincs arra utaló jel, hogy ez nem csupán a természet változékonyságának a műve.”

Turner szerint amennyiben fokozódik az üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor várhatóan erősebb viharok csapnak le a közepes földrajzi szélességeken, ám azt nem lehet biztosra mondani, hogy a 2016 végén pusztító viharok emberi tevékenység következményei voltak. Walt Meier, a NASA Maryland állambeli Goddard űrrepülési központjának munkatársa szerint

az, hogy az antarktiszi tengeri jég kiterjedése növekedett valamelyest a műholdas mérések 1970-es évekbeli megkezdése óta, nem jelenti azt, hogy a klímaváltozás nincs hatással az Antarktiszra.

A régi nagy kérdésre viszont, hogy vajon mi okozhatta az antarktiszi tengeri jég gyarapodását a globális felmelegedéssel kísért elmúlt negyven évben, továbbra sem tudjuk a választ. Úgyhogy további kutatásokra számíthatunk.

Ezt olvastad már?

Ilyen csodásan fest az Északi-sarkvidék egy tengerészeti felderítőről nézve

Mario Tama, a Getty Images fotósa a NASA éghajlatkutató csapatával tartott az északi kaland során.

(forrás: Phys.org, American Geophysical Union, BBC, MTI)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Katja szereti az állatokat, magára is varratott néhányat

Trükkök, ha beütne a kajakóma a karácsonyi zabálástól

Clarissa kedvéért még 23-án is hajlandók vagyunk sorban állni

További cikkeink a témában