Arcunkba kaptuk: tennünk kell érte, hogy a Föld otthonunkként szolgálhasson

Európát és a világszinten nézve sem olyan jó a helyzet.

Bár több jó hír is jött klímaügyben, például az üvegházhatásúgáz-kibocsátás vagy a globális hőmérséklet-emelkedés kapcsán, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) elemzése megint szembesít azzal, hogy tennünk kell a bolygónkért, hogy az továbbra is otthonunkként szolgálhasson, merthogy:

a 2020-es év októberig tartó időszaka, vagyis az idei év az első 10 hónapja Európában melegebb volt, mint bármikor a rendszeres mérések kezdete óta,

a teljes év pedig világszinten a három legmelegebb egyike lehet a 19. század közepe óta.

2020 is set to be one of warmest years on record. Not even a cooling #LaNiña will put a brake on the heat. The #Arctic has seen exceptional warmth, with temperatures up to 5°C above average, per WMO #StateofClimate report#climatechange #ClimateAction https://t.co/VhnoeMOCnQ pic.twitter.com/Sy9OV9nx2q

— World Meteorological Organization (@WMO) December 2, 2020

A hőmérsékleti rekord 2016-ban volt, amikor az iparosodás előtti időszakhoz képest 1,2 Celsius-fokkal volt melegebb.

És ott van még a tengerszint-emelkedés is

A globális tengerszint a mérések 1993-as kezdete óta átlagosan 3,3 milliméterrel emelkedik évente, 2020-ban azonban enyhe visszaesés volt tapasztalható –valószínűleg a La Nina miatt, de ez azonban a hosszútávú trenden nem változtat a szakértők szerint.

A tengerszint emelkedésének okai:

Az Északi- és Déli-sark közelében lévő jégtakaró olvadása.

Grönland szigete 2019 szeptembere és 2020 augusztusa között mintegy 152 gigatonnányi jeget veszített. Ez kevesebb volt a 2019-as értéknél, akkor 329 gigatonna olvadt el.

A WMO figyelmeztet: „Az Északi-sarkvidék drasztikus változásokat él meg a hőmérséklet globális emelkedése miatt. A 80-as évek közepe óta a globális átlagnál legalább kétszer gyorsabban emelkedik ott a hőmérséklet.”

A sarkvidék úszó jegének olvadása nem járul hozzá a tengerszint emelkedéséhez. A Föld azonban gyorsabban melegszik, ha a fényt visszaverő jég elolvad, és sötét vízfelületek maradnak szabadon.

A légkörben az üvegházhatású gázok koncentrációjának emelkedése, ami miatt a földrendszerben felesleges energia termelődik, melyet nagyrészt az óceánok nyelnek el. Ezáltal a tengervíz melegebb lesz és kitágul.