Akár 170 millió tonnával. Évente. Csak Európában.
Az Európai Unió az Európai Zöld Megállapodásban céljául tűzte ki, hogy 2050-ig karbonsemlegessé tegye a kontinenst, 2030-ig pedig az 1990-es referenciaszinthez képest 55 százalékkal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A digitalizáció eddig is kulcsszerepet játszott ezekben a törekvésekben, a koronavírus-járvány pedig megmutatta, hogy a későbbiekben még a mostaninál is fontosabbá fog válni.
A McKinsey´s Net-Zero Europe című, Ericsson által támogatott friss kutatásának számításai szerint 2030-ra a célként megfogalmazott éves 1400 millió tonna szén-dioxid-ekvivalens kibocsátáscsökkentés 40%-a közvetlenül a kommunikációs hálózatok és hálózatokra való kapcsolódás elérhetőségétől fog függeni.
A klímacélok eléréséhez az 5G kapcsolatok kiépítése és alkalmazása is nagyban hozzájárulhat – derül ki a tanulmányból. Ha négy legnagyobb kibocsátású szektor – az energetika, a közlekedés, a gyártás és az építőipar – magáévá tenné az 5G által nyújtott megoldásokat, akkor a korábbiakon túl még évi 55–170 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást spórolhatnának meg – ez annyit jelent, mint ha az Európai Unióban közlekedő minden hét autóból egyet levennénk az utakról.
A legnagyobb kibocsátáscsökkenés – akár 75 millió tonna – az 5G alkalmazásával az energiaszektorban lenne elérhető. Az 5G-s környezeti szenzorok széles körű felhasználásával például
olyan rendszereket lehet kiépíteni, amelyek valós időben szabályozzák az épületek energiafogyasztását a pazarlás csökkentése érdekében, és a megtermelt megújuló villamosenergia elosztását is hatékonyabbá lehetne tenni az elektromos hálózatból az 5G-n érkező adatok segítségével.
A tanulmány szerint 2030-ra az 5G-re is építő digitalizációs megoldások révén – közvetlenül vagy közvetve – a 2017-es teljes uniós kibocsátás 20 százalékának megfelelő, azaz 720 millió tonna szén-dioxid-szennyezéscsökkenést lehetne elérni. Különösen kecsegtető potenciál rejlik a hálózatokban a közép-kelet-európai régióban, ahol 2-5%-ra tehető az 5G potenciális emissziócsökkentő hatása (ez az érték csak az északi országokban nagyobb).
Az 5G viszont több energiát használ, hacsak…
Fontos kérdés, hogy az 5G használata által megnövekvő adatforgalom és az azt kiszolgáló infrastruktúra mekkora és milyen plusz környezeti terheket generál. Amennyiben az 5G-s megoldásokat ugyanolyan módon használnánk, mint a 3G és 4G hálózatokat, akkor az energiafogyasztás drasztikus növekedése következne be, egyes szolgáltatók akár kétszeres növekedéssel is számíthatnának.
Az 5G azonban az Ericcson szerint – ha megfelelő körültekintéssel alkalmazzák – az energiafogyasztás jelentős csökkentését is lehetővé teszi. Ehhez a hálózat hardveres modernizációja, az energiatakarékos szoftverekre való átállás, az 5G hálózatok precíz kiépítése szükséges, illetve az, hogy az infrastruktúra működtetésében kihasználják a mesterséges intelligencia adta előnyöket.
Ezen alapelvek a figyelembevétele a környezettudatosságon felül más előnyökkel is szolgálhat a szolgáltatók számára, például csökkenthetik a költségeket, és a növekvő hálózati forgalom hatékonyabb kezelését is segítheti.
Egyelőre kevesek kiváltsága az 5G
Az Ericsson egyik idei mobilitási jelentése szerint 2020 végére a világ lakosságának 15 százaléka rendelkezett 5G lefedettséggel, ez az előrejelzések szerint 2027-re 75 százalékra is nőhet. A jelenlegi becslések szerint 2027-re az észak-amerikai és észak-kelet ázsiai régió lakosságának 95 százaléka már rendelkezni fog 5G lefedettséggel, míg Európában ez az arány csupán 80 százalék lesz.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: Ericsson)