Az ózon gyengítheti a Föld egyik legfontosabb hűtési mechanizmusát, ezért az eddig véltnél jelentősebb üvegházhatású gáz lehet.

A Kaliforniai Egyetem riverside-i intézménye vezette nemzetközi kutatás eredményei szerint

az Antarktiszt körülvevő óceáni vizekben a 20. század második felében tapasztalt felmelegedés majdnem egyharmadát a légkör felső és alsó rétegében lévő ózonszint változásai okozták.

A Déli-óceán fontos szerepet játszik a felmelegedés miatt keletkező többlethő elnyelésében, de gyors felmelegedése befolyásolja ezt a szerepét. Ennek a felmelegedésnek nagy része a kutatás szerint a légkör alsó rétegében bekövetkezett ózonszintemelkedés eredménye.

Az ózon a szmog egyik fő alkotóeleme, szennyezőanyagként már most is veszélyes, de a kutatás szerint az elkövetkező években jelentős szerepet játszhat az éghajlatváltozás előidézésében is.

A légköri kémiával foglalkozó Michaela Hegglin, a tanulmány egyik szerzője kiemelte a légszennyezés szabályozásának fontosságát, hogy ezzel meg lehessen akadályozni az ózonszint növekedését és a globális hőmérséklet további emelkedését.

A kutatók is meglepődtek

Modellek segítségével szimulálták az ózonszint változását a kutatók légkör alsó és felső rétegében 1955 és 2000 között, hogy elkülönítsék azokat más hatásoktól, és kiderítsék, milyen hatással vannak a változások a Déli-óceán hőfelvételére. Az eredmények szerint az ózon csökkenése a felső légkörben és növekedése az alsó légkörben egyaránt hozzájárult az óceán vizének felső kétezer méteres rétegében tapasztalt felmelegedéshez.

Kimutatták, hogy az alsó légkörben megnövekedett ózon okozta a Déli-óceánban a vizsgált időszakban megfigyelt felmelegedés 60 százalékát: sokkal többet, mint korábban gondolták.

Ez azért volt meglepő, mert a troposzférikus ózon növekedését elsősorban az északi félteke éghajlatát befolyásoló tényezőként tartják számon, mivel a fő szennyezés ott történik.

Kell az ózon, csak nem mindegy, hol keletkezik

Az ózon az 1980-as években volt népszerű téma, amikor a Déli-sark fölött lyukat fedeztek fel az ózonrétegben, amelyet az iparban és különböző termékekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) okoztak. Az ózonréteg azonban létfontosságú, mivel kiszűri a Földet elérő veszélyes ultraibolya sugárzást, ezért nemzetközi megállapodás született a CFC-k gyártásának leállításáról.

Az ózon a felső légkörben az oxigénmolekulák és a Nap UV-sugárzása közötti kölcsönhatás révén jön létre, az alsó légkörben viszont a szennyező anyagok, például a járművek kipufogógázai és egyéb karbonkibocsátások közötti kémiai reakciók következtében alakul ki.

(Forrás: Phys.org, MTI. A kép illusztráció.)

Ez is érdekelhet:

Így tehetsz azért, hogy még a jövő generációinak is maradjon ivóvíz

Mondanunk sem kell, hogy meggondolatlan és szükségtelen mértékű a túlfogyasztás és a vízpazarlás, de pofon egyszerűen tehetsz nagyon sokat a kevesebb vízfogyasztásért.

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Hajítsd messzire a sablonokat, rendezd be úgy a lakásod, amire mindenki emlékezni fog!

Négy gamer eszköz, amivel igazán teljes lehet a játékélmény

További cikkeink a témában
Megfogni a jövő építőit – Bálint Attila-interjú
Hirdetés