Mondanunk sem kell, hogy meggondolatlan és szükségtelen mértékű a túlfogyasztás és a vízpazarlás, de pofon egyszerűen tehetsz nagyon sokat a kevesebb vízfogyasztásért.
A Föld felületének 71%-át víz borítja, a vízkészlet nagyobb része sós, az élet fenntartásához nélkülözhetetlen édesvíz mindössze 2,5%-a. Ennek jelentős része, mintegy 70%-a gleccserekbe, jégsapkákba zárt, azaz nem hozzáférhető. Az elérhető édesvíznek nagyjából egyharmada található a talajokban, a talajvízben és javarészt a mélyebben húzódó felszín alatti vizekben, és csupán 1% tartozik a felszíni édesvizekhez, vagyis a folyókhoz, tavakhoz.
„Mindebből pedig az látható, hogy az emberi civilizáció számára felhasználható felszíni és felszín alatti vízmennyiségek korlátozottak”
– hívta fel rá a figyelmet a Környezettudományi Intézet Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének vezetőjétől, Dr. Waltner István.
Az édesvízkészlet eloszlása nem egyenletes arányos az egyes földrészeken élők számával. Az amerikai földrészen a Föld lakosságának csak 14%-a él, viszont ott található a földi édesvízkészlet 40%-a, a legrosszabb helyzetben Ázsia van, ahol a legrohamosabb a lakosság számának emelkedése. Jelentős probléma régiókon belül a metropoliszok rohamos növekedése is, ahol a megnövekedett lélekszámhoz már nem elegendő a víz.
Az ENSZ 2017-es jelentése szerint évszázadunk végére az ivóvíz drágább lehet az aranynál, ám ennek csak egyik oka a sokat emlegetett felmelegedés, annál ugyanis
sokkal komolyabb bajokozó a növekvő népesség és a meggondolatlan, szükségtelen túlfogyasztás
– az elmúlt száz év alatt a népesség a hétszeresére, míg annak vízigénye több mint 15-szörösére nőtt, a vízigény növekedése pedig valamennyi földrészen egyértelműen megugrott (az elmúlt 40 évben).
A víz pazarlása megdöbbentő arányokat mutat
A WHO egy tanulmánya szerint egyetlen csésze kávé előállításához 140 liternyi vízre van szükség, 1 kg marhahúséhoz pedig 16 ezer literre (arról nem is beszélve, hogy a vízfelhasználás energiafelhasználással jár, azaz így a karbonlábnyomunkat is növeli). Sokkoló számok, főleg, ha azt nézzük, hogy nagyjából 2,5 milliárd ember már ma sem jut elegendő vízhez – ENSZ-becslések szerint 50 év múlva 40%-kal többen élnek majd a Földön, miközben a vízkészlet ezen idő alatt is folyamatosan csökkenni fog.
A szakértők szerint egyértelműen látszik, hogy az egyik legfontosabb feladatunk Földünk vízkészletének megóvása és a megfontolt édesvíz felhasználása.
Ugyanakkor nemcsak a vízfelhasználás növekedett drasztikusan, hanem annak felhasználási cél szerinti megoszlása is átalakult:
- A mezőgazdaság vízigényét nézve a XX. század elejétől mintegy megtízszereződtek az öntözési igények.
- Ehhez képest az ipari vízfelhasználás az 1970-es évek jelentős ugrását követően stagnálni látszik, amely nyilvánvalóan a technológiai fejlődésnek és a relatíve csökkenő vízigénynek köszönhető.
Dr. Waltner István szerint az általános, növekvő trenden túl az is jól látható, hogy az egyes földrészeken eltérő mértékben használnak felszíni és felszín alatti vizeket igazodva a természetes földtani és vízföldtani adottságokhoz.
- Némely régióban szinte kizárólag a felszíni vizekre támaszkodnak (pl.: Óceánia), míg
- máshol a felszín alatti vizek használata akár a teljes kitermelt mennyiség felét is meghaladhatja (pl.: Közép-Amerika, Nyugat-Ázsia).
- Európában inkább a felszíni vizek kitermelése dominál, de
hazánkban közismerten jelentősek a felszín alatti víztartalékok, és az ország bizonyos tájain ez jelentősen hozzájárul a napi vízfogyasztás kielégítéséhez. Különösen igaz ez az ivóvíz esetében, hiszen a hazai ivóvíz 95%-a származik felszín alatti vizekből (35% mélységi víz, 35% parti szűrésű víz, 25% karsztvíz).
Fontos megjegyezni, hogy a felszín alatti vízbázisok (elsősorban a mélységi vizek) jellemzően stabilabb vízminőséget biztosítanak, ugyanakkor jellegükből adódóan tartalmazhatnak olyan szennyeződéseket (pl.: vasat, mangánt, arzént, szén-dioxidot, metánt), amelyek különböző tisztítási technológiák alkalmazását igényelhetik.
Mire számíthatunk a jövőben?
Dr. Waltner István azt prognosztizálja, hogy a klímaváltozás hatására várhatóan mind gyakoribbá váló szélsőséges időjárási események tovább növelhetik a felszíni vízkészletek bizonytalanságát, és egyben befolyásolhatják egyes felszín alatti vízbázisok minőségét és mennyiségét is. Továbbá „az urbanizációs folyamatok, az országon belüli és nemzetközi migráció mind várhatóan egyre nagyobb terhet rónak majd a hazai ivóvízbázisokra és ellátó rendszerekre, mind mennyiségi, mind minőségi oldalról”.
Mit tehetsz a kevesebb vízfogyasztásért te, az átlagember?
Nagyon könnyen tehetsz nagyon sokat érte. Valójában pofonegyszerű dolgokra kell egy kicsit jobban odafigyelned, cserébe rengeteg vizet spórolhatsz meg – például:
- Fürdés helyett zuhanyozz!
- Amíg szappanozod magad zuhanyzás közben, zárd el a vizet – a zuhanyzók 5-35 litert is fogyasztanak percenként.
- Fogmosás közben se folyasd a vizet – így akár percenként átlagosan 6-9 liter vizet spórolhatsz meg.
- A mosó- és mosogatógépet csak akkor indítsd el, amikor megtelt, kevesebb vizet igényel, mint két félig rakott gép elindítása.
- Annyi vizet tölts a vízforralóba, amennyire szükséged van.
- Zárd el/cseréld ki a csepegő csapot – egy csepegő csap naponta akár 5-15 liter vizet is elfolyathatsz, ami éves szinten akár több mint 5000 liter vizet is jelenthet.
- Az esővizet gyűjtsd össze (például hordóba vagy tartályba), az ugyanis locsoláshoz simán felhasználható.
- További tippeket pedig ITT is találsz.
(Forrás: WHO, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Másfélfok, MaVíz, fotó: Unsplash)
Ez is érdekelhet: