Mindannyian ismerjük a békejelet, lehetnek is ötleteink arra, hogy honnan származik, valójában viszont egy kicsit tekervényes úton született meg.
A békének többféle szimbóluma is van, többek között a galamb vagy az olívaág, de a legismertebb talán a Mercedes logót plusz egy vonallal megtoldó kör formájú embléma. Miért pont ez lett a béke jele, és hogyan alakult ki?
Erről egészen életképes elméleteket lehet gyártani egy házibuliban, de csak úgy fejből lehetetlen kitalálni a megoldást:
a logó egy 1950-es évekbeli brit anti-nukleáris mozgalomtól származik.
A második világháború végén, az atombombák bevetése után mindenki számára világossá lett, hogy a fegyvereink már képesek elpusztítani a világot. Így indult útnak az említett mozgalom, amelynek fő célja a nukleáris lefegyverzés volt. A logót Gerald Holtom (1914–1985) dizájner-művész tervezte, és 1958 februárjában, amikor bemutatta a britek nukleáris lefegyverzési bizottságának, azonnal elfogadták, így pár héttel később már ilyen zászló alatt vonulhattak a protestálók a Trafalgar téren.
Igen ám, de ez még mindig nem magyarázza, hogyan született meg a jel. Holtom a zászlós szemaforjelzésekből indult ki, azon belül is az N és a D betű (mint Nuclear Disarmament) jeléből:
A két zászlójelzés stilizált vonalait egyesítette, majd egy körbe foglalta, ami a Földet, így átvitt értelemben a természetet, békét, egységet szimbolizálja. A brit mozgalom tehát azonnal elfogadta jelképnek, onnan vették át a különböző békemozgalmak, majd tették univerzálissá a jelentését a hippik.
Holtom egyébként többet is belelátott a jelbe: a lefelé mutató vonalakat egy ember tehetetlenül széttárt karjának mutatja, ami az akkoriban érzett kétségbeesésére rímelt. Ezen kívül a dizájner számára Francisco Goya 1808. március 3-a című festménye is inspirációt adott a szimbólum megtervezéséhez.
(Forrás: Wiki, fotó: Unsplash)
Ez is érdekelhet: