Örüljünk, hogy már mindennap hosszabb az éjszaka?
Akár a keringési betegségek kialakulásának rizikóját is növelheti a szociális jetlag nevű jelenség, ami a szabad- és munkanapok alvási időszakának eltéréséből fakad – derül ki a Semmelweis Egyetem kutatóinak tanulmányából.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak sikerült először összefüggést kimutatniuk a szociális jetlag és a szívműködés idegi szabályozása között.
Tanulmányuk szerint minél inkább a szociális elvárások és nem a belső óránk határozza meg az alvási ritmusunkat, annál rosszabb az alvásminőség, és annál előnytelenebbül alakulnak a szívfrekvencia variabilitás mutatói, ami egyes keringési betegségek kialakulásának magasabb rizikóját is jelenti.
„Szabadnapokon és hétvégén inkább a saját biológiai óránk által diktált ritmus szerint élhetünk, vagyis akkor feküdhetünk le, amikor álmosak vagyunk, és akkor kelhetünk fel, amikor kipihentük magunkat” – mondta Káldi Krisztina, az Élettani Intézet egyetemi docense. A kutató szerint a két időablak között több órás eltérés is lehet. Ezt nevezik szociális jetlagnek, ami
olyan, mintha minden hétvégén két-három időzónát átlépő utazást tennénk.
A kutatók szerint nyáron a meghosszabbodott esti világos időszak becsapja a belső óránkat, azt az információt közvetíti felé, hogy korán van. Ezáltal csökkenti az álmosságot, és nehezíti az elalvást a munkanapokon, ami a korai kelés miatt alváshiányhoz vezet, hétvégén pedig még jobban kitolja az alvásablakunkat, ami tovább növeli a szociális jetlaget.
Mit tehetünk?
Sűdy Ágnes PhD-hallgató, a tanulmány első szerzője szerint a szociális jetlag mértéke csökkenthető lenne egyebek mellett például rugalmas munkaidővel, de az egyének is tehetnek azért, hogy kevésbé érintse őket: a késői típusúaknak javasolt reggelenként minél többet természetes fényben tartózkodniuk; emellett ma már jól ismert az a tanács, hogy esténként célszerű csökkenteni az intenzív kékfény-expozíciót, hasznos a mobiltelefon, illetve a monitor képernyőjének fényét kékfényszűrő programmal változtatni.
Az egyetem kutatóinak tanulmányát egy vezető idegtudományi folyóirat beválogatta az elmúlt időszak legjelentősebb publikációi közé.
Ez is érdekelhet:
Mozart zenéje lehetséges kezelést jelenthet az epilepsziás rohamok megelőzésére
Kiderült, hogy Mozart zenéje csökkenti, Haydné pedig növeli az agy epileptikus tevékenységét.
(Forrás: SOTE, MTI)
Itt állíthatod be, hogy a Player az elsők között legyen a Google keresőben
