Évente akár harminc kilót.

Egyre nagyobb az érdeklődés az egyetlen horvátországi méhhotel iránt, amely termékeny méhekkel teli kaptárokat kínál olyan embereknek, akik bár szeretnének saját mézet termelni, de sem idejük, sem helyünk nincs rá.

A méhhotel a közép-horvátországi Gerzence (Garesnice) városától nem messze, egy fenyőerdőben helyezkedik el. Az ötletet – százéves családi tradícióval a hátuk mögött – a Balja házaspár találta ki: Domagoj és Tatjana célja az volt, hogy hozzájáruljanak méhészeti turisztikai és oktatási programok minőségének növeléséhez, hagyományt és eredetiséget vigyenek egy olyan ágazatba, amely nem pusztítja az ökoszisztémát.

Domagoj elmondta, hogy a hotel ötlete azért jött, mert számos vevőjük mindenféle módszerekkel próbálta megvizsgálni, hogy a méz, amit előállítanak, valódi-e. Ezért hozták létre 2017-ben a méhhotelt –

azok számára, akik saját, eredeti mézet szeretnének, kiváló környezetben kaptárokat kínálnak, méhcsaládokkal és teljes felügyelettel, valamint gondoskodással.

A szerződést három évre kell megkötni a méhhotellel, mert ennyi a méhkirálynő optimális életartama, ezt követően a rajt le kell cserélni fiatalabbra. Az ár 2500 kuna (kb. 120 ezer forint), amely egy kast, a méhek etetését, a gyógyszereket, a mézelszedést és természetesen a mézet is tartalmazza. Ez évi 30 kiló méz, amely mennyiség természetesen függ az időjárási viszonyoktól és más befolyásoló tényezőtől.

A méhkasok tulajdonosai jól szituált, városi környezetben élő, elfoglalt emberek, akik azonban szeretik és értékelik az egészséges élelmiszereket. A szülők a gyerekeknek, a nagyszülők az unokáknak vásárolnak kasokat – és nem csak horvátok, Ausztriából, Németországból, Szaúd-Arábiából is tartanak méheket náluk, köztük egy pilóta Dubajból és egy fociedző Dzsiddából.

Domagoj szerint a méhek létfontosságúak a környezet számára, számos növény szaporodása közvetlenül tőlük függ.

A legnagyobb veszélyt az emberi tevékenység, a mezőgazdaságban használt műtrágya és növényvédőszerek jelentik számukra, valamit a klímaváltozás. Évtizedek óta idén volt a legkevesebb méztermésük a tavaszi hó és fagy után, tavasszal meg kellett etetniük a méheket, hogy ne éhezzenek, ilyen még soha nem fordult elő velük.

Ez is érdekelhet:

(Forrás: MTI. Fotó: OPG Balja-Facebook)

És ezt olvastad már?
A Déli-sarkon öt nap alatt egyszer sem kel fel vagy megy le a nap