Mi lesz így a Mars-expedíciókkal?
Annak ellenére, hogy a következő évtizedek során akár valósággá is válhat az emberiség számára a Mars meghódítása, arról nagyon keveset tudunk, hogy miképp hathat egy ehhez fogható hosszúságú űrutazás az űrhajósok kognitív képességeire. Nos, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Környezeti Adaptáció és Űrkutatási Csoportjának kutatói pontosan ezt vizsgálták éri-vizuális feladatokkal.
A kutatócsoport elsőként mutatott ki jelentős teljesítményromlást az űrutazás kezdeti és későbbi szakaszaiban egyaránt: az eredmények szerint
az űrutazást megelőző állapothoz képest a legénység téri-vizuális feladatok során mért reakcióideje és a hibázások száma tartósan megnőtt, emellett mind az akaratlagos, mind az automatikus figyelemre jellemző agyi elektromos jelek jelentős csökkenést mutattak.
Az Európai Űrügynökség (ESA) által szponzorált kísérletben részt vevő 5 űrhajós téri-vizuális képességeket és munkamemóriát igénybe vevő reakcióidő feladatokat végzett, miközben az agyi elektromos jeleket is regisztrálták összesen 9 alkalommal. Az űrhajósok, hogy megbízható viszonyítási alapot szolgáltassanak az űrutazás hatásának vizsgálatához, a startot megelőző hónapokban három alkalommal végezték el a kísérletet.
A Nemzetközi Űrállomáson először a féléves küldetés korai szakaszában, majd mintegy két hónappal később mértek. A visszatérés utáni első héten még kimutatható volt a teljesítményromlás, míg 2-3 héttel később már csak az EEG jelekben volt kisebb eltérés.
Az eredmények az űrállomás körülményeihez való alkalmazkodás elégtelenségét jelzik, emellett felvetik a kérdést, hogy a téri-vizuális feladatokban mért teljesítményromlás vajon az általános kognitív képességek romlását jelzi-e – írták a közleményben hangsúlyozva, hogy ezért fel kell térképezni, hogy a kutatócsoport által feltárt változások veszélyeztethetik-e a jóval hosszabb űrbéli tartózkodást követelő Mars-expedíciók sikerességét.
Eközben...
(Forrás: MTI, fotó: 20th Century Fox)