Tüzet oltani nem tudnak, mást viszont igen.
A klímaváltozás miatt a hosszú száraz nyarakon az elmúlt évtizedben mintegy 741 hektárnyi erdőt emésztett fel a tűz Spanyolországban. Tavaly 45 hektáron égett az erdő, az előző évben pedig 60 hektáron, és számos jel utal arra, hogy akárcsak Kaliforniában és Ausztráliában, Spanyolországban is egyre gyakoribbak és erősebbek lesznek az erdőtüzek.
A spanyol erdőtüzek kockázatát növeli a klímaváltozás, a vidék elnéptelenedése, és az is, hogy a birkatartás visszaesése miatt jelentősen csökkent a növényevők száma, amelyek az erdők gyúlékony aljnövényzetével táplálkoznak – mondta Mónica Parrillát, a Greenpeace erdőtűzmegelőző kampányának vezetője.
Az európai bölények mintegy tízezer éve szinte teljesen kihaltak Spanyolországban, de egy újratelepítési programnak köszönhetően ma már egyre nő a populációjuk.
A bölények sűrű erdőrészeket nyitnak meg, az aljnövényzet fogyasztásával lehetővé teszik, hogy a bozót helyett fű nőjön. Ez csökkenti a gyúlékony aljnövényzet okozta tüzek kockázatát,
ráadásul egy sor más faj számára teremt táplálékforrást és szabadabb mozgást. Fernando Morán állatorvos, az európai bölényekkel foglalkozó spanyolországi központ igazgatója „élő fűnyírónak” nevezte a bölényeket, mivel egy 1000 kilogrammot nyomó kifejlett példány napi 30 kilogramm növényzetet fogyaszt, aminek 30 százaléka farost és 70 százaléka növényhajtás és levél.
Bölénymúlt
A fosszilis maradványok és barlangrajzok tanúsága szerint az Ibériai-félszigetet 1,2 millió évvel ezelőtt bölények népesítették be, Európa-szerte előfordultak, az utolsó vadon élő példányokat 1919-ben lőtték ki Lengyelországban és 1927-ben Oroszországban.
A ma élő nyolcezer-négyszáz európai bölény a megmaradt tucatnyi példány leszármazottja. Spanyolországban tizennyolc tenyésztőközpontban szaporítják az európai bölényeket, és az elmúlt évtizedben számuk huszonkettőről százötvenre nőtt.
2010-ben hét bölényt engedtek szabadon egy húszhektáros tölgyesben. A bölények elvégezték az erdészek munkáját: kitisztították az aljnövényzetet, az egyenesen növő csemetéket meghagyták, a hajlottakat, mivel könnyebben hozzáfértek, elfogyasztották. Ez a munka hektáronként háromezer euróba (egymillió forintba) kerülne, de a bölények ingyen elvégezték – idézte fel Morán a kísérleti projektet.
Jelenleg Spanyolországban nem szabad szabadon engedni a bölényeket, mert nem ismerik el őket őshonos fajnak, a populáció most magánterületeken vagy nemzeti parkok zárt területein él. Morán szerint azonban arra kell bátorítani a gazdákat, hogy tartsanak bölényeket, mert az a földnek is jó, költségtakarékos, és az ökoturizmust is ösztönzi.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: The Guardian, MTI)