Azt gondolnánk, lángosozót nyitni a budapesti bulinegyed szívcsakrájában simább ügy lehet, mint külföldi influenszert találni egy romkocsmában, de hát nyilván nem így működik a dolog. Főleg, mivel napjaink lángospiacán nem könnyű újat mutatni. A Budapest Bites mindenesetre megpróbálja, és akár be is jöhet neki.
Bevallom, a lángos nincs ott a kedvenc „utcán majszolós kajáim” toplistájának élmezőnyében. Pár harapásnál többet ritkán tudok enni belőle, mert általában lecsap az a bizonyos „fojtós” érzés és akkor végem is van – kivéve persze, ha úgymond házi sütésű könnyedebb vagy valamilyen újhullámos és újragondolt éttermi csúcsfalat kerül elém. Nyilván némi magyarázatot adhat az ingatag kapcsolatunkra, hogy eddig nem volt szerencsém a hagyományos sütödékkel.
Az újonnan nyitott street food-hely grab’n’go-élménnyel és a hazai ízek modern újragondolásával hirdeti magát a Síp és a Dob utca sarkán.
Rengeteget kísérleteztek a tökéletes lángosért (még a nagyi régi receptfüzetét is előbányászták), hogy aztán szerethetően vad és karakteresen magyar Budapest-ízt alkossanak. A vadság nálam inkább a signature-ételükben, a lángos burgerben talált be, ami totális újdonság és nagy dobásnak szánják.
Két kis méretű, frissen sütött lángos közé pakolnak be mindent, amit egy klasszikus burgerben szeretünk, legyen az marhahús pogácsa, vagy szaftos pulled pork, de vegetáriánus opcióként grillezett kecskesajttal és füge chutneyval készült változat is kérhető.
Merész és vagány.
Kézzel enni mondjuk csöppnyit bajos, viszont valóban új harmóniákat szállít, igencsak tartalmas és laktató. Ha a lángos és a burger közötti „érzet-skálán” kellene elhelyezni, inkább utóbbihoz állítanám a potmétert.
Ami pedig a lángosokat illeti, a kötelező klasszikusok mellett akad például bajor kolbászos, kecskesajtos, grillezett csirkés, és magyaros, illetve a vagányságot (szentségtörést?) folytatva összedobtak jó pár édes variánst a nutellástól kezdve a baracklekvároson át a pisztáciás-málnásig (hardcore-rajongóknak van meggyes-mákos-vaníliás is).
A hagyományos sajtos-tejfölös állagát és textúráját puhábbnak és könnyedebbnek éreztem a megszokottnál és egyáltalán nem tűnt „fojtósnak”. Édes lángost – édesszájúként – még sosem kóstoltam, úgyhogy nagy izgalommal vetettem rá magam a pisztáciás-málnásra. Annál is inkább, mert mindkettő külön-külön és szimbiózisban egyaránt nagy kedvenc. Reméltem, hogy a pisztácia igazi pisztácia lesz és nem valami marcipánszerű gejl izé, amit gyerekkorunkban próbáltak eladni nekünk pisztáciának például a fagyiban.
Az lett: valódi, sós, selymes, hozzá meg parádé a málna.
Ha csukott szemmel kóstolnám ezt a lángost, akkor azt hinném, fánkot eszem, mert az összhatás kicsit arra hajaz. De bejött, működik.
(Fotók: Budapest Bites)
Ez is érdekelhet:
Erős Pista és vadalmaforgáccsal füstölt szenes-nemes bárányrolád is van a 2025-ös Magyarország ételében
Mégsem Erős Pistá-s, vadalmaforgáccsal füstölt szenes-nemes bárányrolád a neve, hanem Kun földeken barangolva.
Halleluja! – Megkóstoltuk a dubaji csoki helyére pályázó isteni csemegét
A Vatikán a szentév fagyijával akar kiharapni egy szeletet a dubaji őrület tortájából.
