
A Vatikán a szentév fagyijával akar kiharapni egy szeletet a dubaji őrület tortájából.
A pisztáciás-tésztás csoki nem lassít, most már nemcsak csoki formájában van jelen a világban, hanem gyakorlatilag bármibe és bármire is bele- és ráteszik a ropogós, édes masszát. A sokadik bőrt húzzák le a pisztáciáról, és már nem kizárólag a cukrászdák, hanem az élelmiszerláncok is, lassan mindenben lesz a kadayif tésztás krémből.
Mint minden, ez a trend is le fog csengeni, de egyelőre aligha forog veszélyben a pünkösdi királysága. Mindenesetre a Vatikán az év fagyijával igyekszik részesülni a figyelemből. A marketing a következő:
Halleluja névre keresztelték a 2025-ös jubileumi szentév hivatalos kézműves fagylaltját, amely egy szicíliai cukrászmester kreációja, és a zarándokok márciustól a Szent Péter térnél is megkóstolhatják.
A szentfagyi alapját a gianduja, vagyis a pörkölt törökmogyoró és a csokoládé adja. Az 1800-as évek elején Torinóban csináltak először ilyen homogén csokoládékeveréket, melyhez harmincszázalékos mogyorópasztát kevertek.
A Halleluja fagyival Vincenzo Squatrito, a Messina mellett található, kétezer lakosú Olivieri település fagylaltmestere állt elő, majd elnyerte a Riminiben tartott nemzetközi kézműves fagylalt-, cukrász- és pékipari kiállítás első díját a kézműves fagylaltok kategóriájában.
Pedig láthatjuk, nem találta fel a meleg vizet, hiszen egy létező termékkel állt elő, amire olvasztott egy kis magas kakaótartalmú étcsokoládét.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A fagyi már átszakította az olasz határt, olyannyira, hogy nálunk is megjelent a Halleluja névre kereszttelt mogyorós csoki, így aztán nekünk is meg kellett kóstolni – a szegedi Delimo Kézműves Cukrászdában teszteltük az év fagyiját. A szentszék közleménye szerint Európa több mint kétszázötven városában árulják hivatalosan is a Halleluját, és a kontinens különböző részein a fagylaltmesterek helyi termékekkel is gazdagíthatják az édesség eredeti változatát.
A Delimo semmit nem cifrázott rajta, itt a klasszikus gianduját adták, keserűcsokival alaposan meglocsolva.
A fagyi selymes volt, a mogyoróarányt ízlésesen eltalálták, se tömény, se gejl nem volt, az étcsokidarabok pedig biztosították a roppanósságot, valamint az édesség-keserűség harmóniáját.
Mivel nem egy fotógén darab, itt van egy íncsiklandóbb kép az amúgy tényleg finom fagyiról:
Közel sem olyan újító, innovatív, mint a dubaji pisztáciamágia, összességében viszont egy finomabb, letisztultabb ízvilágról beszélhetünk. De valószínűleg épp ezért nem is fog akkorát futni, mint a tömény keleti találmány.
Ez is érdekelhet:
(Fotó: a szerző)