Ahogy egy jó szobor vagy akár átmeneti installáció feldob egy teret, ugyanúgy rengeteget hozzátesz egy épülethez, ha falfestmény, térplasztika díszíti, vagy bármilyen más formában jelen van benne a művészet, és nem csak csupasz falak között kell bolyonganunk.

Ezért (is) érdekes a legutóbbi Art Market Budapesten tett bejelentés: a Building on Art, Hungary néven útjára indított együttműködési platform elterjedt gyakorlattá tenné a művészet befogadását a hazai építészeti beruházásoknál. A magyar ingatlanszakmai piac több meghatározó szereplője (GTC Hungary, Jones Lang LaSalle, Market Építő, Optima Befektetési Zrt., WING) alapítóként sorakozott fel a kezdeményezés mögött, mi pedig az ötletgazda Ledényi Attilával beszélgettünk, aki nem mellesleg az Art Market Budapest alapító-igazgatója is.

Hogyan indult a mostani kezdeményezés? Merthogy a szocializmusban már volt szabály arra, hogy egy beruházás értékének bizonyos százalékát művészeti alkotásra kell fordítani.

„Sőt, már a múlt század elején is létezett hasonló szabályozás, aminek egyébként látványos nyomait számos budapesti épületen ma is élvezzük. De mi nem kizárólag a jogszabályban előírt kötelezettségben látjuk a gyökeres változás lehetőségét, hanem a művészet hasznosságának, jelentőségének és értéknövelő hatásának belátásában. Természetesen a törvényi előírás is hasznos eszköz, ezért javaslatainkat és érveinket a jogszabályalkotókhoz is eljuttattuk, fontosnak tartjuk a releváns döntéshozókkal való konzultációt. Valódi és fenntartható sikert viszont meggyőződésünk szerint akkor lehet elérni, ha a művészeti tartalmak bevonásának kultúrája elterjedtté válik, ha az ingatlanfejlesztő és beruházó legalább annyira meggyőződésből, mint kötelességből vesz részt a folyamatban. Ha ez hiányzik, akkor az egyébként dicséretes jogszabályalkotói szándék sem feltétlenül érvényesül hatékonyan, félő, hogy az érintettek elsősorban a megoldandó feladatot látnák az intézkedésben, ad absurdum a kibúvókat keresnék, és a művészet továbbra sem válna integráns részévé épített környezetünknek és az arról való gondolkodásnak. Miközben

látjuk, hogy a művészet és a közönség közötti viszony kialakításának, a kulturális szemléletformálásnak az infrastruktúrához rendelt művészet talán a legkézenfekvőbb és leghatékonyabb eszköze.”

Az Art Market Budapest, mint különlegesen hatásos és népszerű kultúraközvetítő platform is részben kifejezetten ennek a kapcsolatnak a kiszélesítése szándékával jött létre. Ebben a tekintetben kevés program biztosított akkora közönségelérést, mint az Art Market Budapest korábbi helyszínén, a Millenáris parkjában a rendezvény idejére több alkalommal kialakított szoborpark vagy például a világhírű Bernar Venet Arcs in disorder: 3 arcs x 4 című, nyolc tonnás szoborcsoportjának kihelyezése, amely egy évig volt látható a Március 15. téren.

Ráadásul az Art Market Budapest megalapításában és szervezésében kulcsszerepet játszó EDGE Communications művészeti iroda nemcsak időszaki köztéri szobrok felállításában működött közre, a Market Zrt.-vel együttműködésben például Kopasz Tamás alkotását helyezték el az MTVA székházának bejáratánál, Rajcsók Attila szobra, a népszerű Almacsutka pedig egy irodaház szomszédságába került a Millenárison.

Előzmények tehát bőven akadnak, ezért is gondolták Ledényiék, hogy megszólítják a kultúrateremtésre nyitott ingatlanszakmai szereplőket.

„Fontos volt, hogy ne a művészet, hanem az ingatlanfejlesztők oldaláról, és az ő logikájuknak megfelelően közelítsük meg a kérdést” – jegyzi meg.

Az EDGE Communications vállalati kommunikációval foglalkozó ügynökségként indult, és bár 15 éve művészeti kommunikációval és művészetmenedzsmenttel foglalkozik, kellő tapasztalatuk és szakértelmük van abban, hogyan lehet akár egy művészeti témában is a gazdasági szereplőkkel az üzleti érdekek szem előtt tartásával párbeszédet kezdeményezni, hiszen a művészeti és üzleti világ működési elveit és érdekrendszereit egyaránt jól ismerik.

Szoborparkok az Art Market Budapest korábbi helyszínein:

A program sikere szempontjából márpedig meghatározó tényező a két terület közötti érintkezés megkönnyítése. A Building on Art, Hungary éppen ezért arra törekszik, hogy

egyszerűvé és frusztrációtól mentessé váljon az ingatlanfejlesztők és beruházók számára a művészethez való kapcsolódás, ami most még gyakran idegen és félelmetes számukra,

hiszen alapfeltételezésük az, hogy „egy művésszel nehéz zöldágra vergődni”, hogy „nem fog tudni, vagy nem lesz hajlandó alkalmazkodni a körülményekhez és elvárásokhoz”. Márpedig ezeket a sztereotípiákat az együttműködés kialakítása érdekében le kell bontani.

Világtérkép a Graphisoft Parkban az S39 Hybrid Designtól (Fotó: Ludmann Dániel):

 

Ehhez többek között a jó gyakorlatok, vagyis annak a bemutatása vezethet el, hogy világszerte számtalan ingatlantulajdonos, beruházó és fejlesztő dönt úgy – sok helyen ráadásul szinte magától értetődő módon –, hogy művészeti tartalmakat fogad vagy von be az új ingatlanok kialakításakor. Márpedig teszi ezt annak nyilvánvaló ismeretében, hogy döntése hozzá fog járulni a beruházás sikerességéhez, beleértve annak pénzügyi eredményét. A beruházói vagy fejlesztői szándékot, a művészetben rejlő lehetőségek iránti érdeklődést azzal lehet felkelteni, ha sikerül a művészet értékteremtő, értéknövelő hatására itthon is ráébreszteni a releváns szereplőket, ami

annyira magától értetődőnek tűnik, hogy Ledényi szerint is „első pillantásra valóban meglepő volt, hogy ennek beláttatása egyáltalán feladatként merül fel”.

Igaz, a művészeti beavatkozásnak köszönhető értéknövekedés nehezen számszerűsíthető, még ha léteznek is erre vonatkozó felmérések, de azt „szerencsére mindenki tudja, hogy abban a házban drágább a lakás vagy iroda, ahol a lépcsőházat Róth Miksa üvegablakai vagy Zsolnay csempék díszítik, mint ami csupaszon áll”.

Nem véletlen, hogy az idei Art Market Budapest keretében, a Bálna Budapest épületében rendezték a Building on Art, Hungary „kick-off meetinget” és a témához kapcsolódó konferenciát, hiszen a művészeti vásár 8 ezer négyzetméteres kiállítóterében maguk az ingatlanfejlesztők is számtalan olyan alkotással és alkotóval találkozhattak, akik akár a jövő ingatlan-beruházásaiban is szerepet játszhatnak.

Kevesebbet beszéltünk eddig a művészek világáról, de természetesen ott is akad feladat. Ahhoz ugyanis, hogy kellően gazdag hazai művészeti választék álljon az ingatlanpiaci szereplők rendelkezésére, az alkotók szélesebb körének kell megszereznie a képességet és felkészültséget, nem utolsósorban a nyitottságot arra, hogy kiszolgálja a remélhetőleg megnövekvő igényeket.

Amikor Banksy felfúj egy graffitit

A fejlett művészeti piacokon teljesen természetes az ingatlan-beruházások és a művészet összekapcsolódása. Ledényi számára például az jelentett meghatározó élményt, amikor egyik New York-i látogatása alkalmával a Times Square közelében belépett az AXA székházába, ahol egy „felfoghatatlan méretű” Roy Lichtenstein falikép fogadta az előtérben, ami „elképesztő magától értetődő természetességgel volt jelen” ebben a szigorúan profitorientált vállalati közegben.

„De ha már meggyőző példák után keresgélünk, gondoljunk csak arra, hogy amikor Angliában egy lakóház falára Banksy váratlanul felfújt egy graffitit, az ingatlan értéke egyik napról a másikra több mint háromszáz százalékot nőtt. Kellemes meglepetés, ugye?” – teszi hozzá.

 

A Building on Art, Hungary platform céljait és tevékenységét egy közösen elfogadott Alapító Nyilatkozat foglalja össze, a tevékenységek koordinálására programiroda jött létre, számítva az ingatlanpiaci szakma további szereplőinek csatlakozására; minderről a legfontosabb tudnivalók a www.buildingonart.hu oldalon érhetőek el.

Ez is érdekelhet: