Egy estére elfoglaltuk a Múzsa bárt, és megnéztük, hogyan keveri a koktélokat a hazai koktélkeverő elit.
Hangulatos és elegáns helyszínen, a Gresham palota oldalában lévő Múzsa bárban rendezték meg a Diplomático & Co. „Artisans of Taste 2022” koktélversenyének döntőjét október elején.
Kívülállóként csöppentem bele hirtelen ebbe a világba, és részben mert remekül elmerültem a Múzsa bár részleteiben, részben mert (eleinte) nem ismertem az égvilágon senkit, tényleg én voltam az ufó a skanzenban. Vagy egy dél-amerikai focista, aki 12 órás repülőút után a Real Madrid kezdőjében találja magát – szóval üresben mozogtam a pályán, na.
De ez az egész egy pillanat alatt megváltozott. Például ahogy feltérképeztem a koktélverseny furcsa szertartásosságát:
a zsűri körbeüli a bárpultot, a versenyző magyaráz nekik, viccelődik, felvillant ezt-azt a tudásából, közben persze koktélt kever, ami itt nem egy mezei mojitót jelent, sokkal inkább folyadék-költeményeket.
A befogadó dolgát nehezíti, hogy a pultot beszélgetésekhez tervezték, vagyis az ott elhangzottakból alig jut valami kifelé. Könnyebbség ellenben, hogy két versenyző produkciója között rövid szünetet tartanak, amikor megkóstolhatjuk magát a koktélt, illetve a bár más területein egyéb italokat is.
Bártenderek, italok, zsűri
A bártenderek és italaik:
- Bús Attila, Bar of Legends, Győr – King of Quinces (Canaima, Quince rakija, quince almalé, citrom szuperdzsúz, almaecet)
- Csaba Alex, Spago – Poiton of the Sage (Diplomático Exclusiva, feketeribizli lekvár, feketeribizli szóda, házi-készítésű szuperdzsúz, zsálya)
- Cserepes Erik, Mokka Drink Bar, Debrecen – Old but Gold (Diplomático Exclusiva, cold brew kávé, étcsokoládés mézvíz, meggyes-csokoládés hab)
- Kolozs Attila, Múzsa Bár – Canaimatico (Canaima, Diplomático Planas, körtés mézvíz, fermentált körtés szóda)
- Kormos Richárd, Seven Cocktail Bár – Tokazonas (Canaima, Tokaji cordial mikro-zöldborsóval, ecetes Stout redukció, kávés-kakaós tinktúra)
- Sós Richárd, LEO Rooftop – Aether (Canaima, Wabi-Sabi cordial, Tokaji Aszú méhviasz wash-al, kakaó-abszint spray)
A zsűri:
- Javier García Vicuña, a Diplomático rum képviselője,
- Szabó Zoltán, a Rumour bármenedzsere, a Diplomático & Co. „Artisans of Taste 2021” verseny győztese
- Schök Norbert, a Diplomático rum magyar márkanagykövete
A hangulat tehát oldódik, a bemutatókból hamar lejön, hogy itt a show is fontos, a személyiség, a koncepció, a szaktudás, nem kizárólag maga az ital. A későbbi győztes Sós Richárd Aetherjében például nincs jég: azt előfőzött, majd visszafagyasztott cékla pótolja, a kompozíciója pedig a négy őselemre utaló négy különböző csészében lesz teljes.
A koktélversenynek három alappillérre van: a kézművesség, vagyis saját készítésű alapanyagok használata, a „dolgozz fel, módosíts, termelj” szellemében, a fenntarthatóság, azaz minél kevesebb hulladék keletkezzen, és amit lehet, hasznosítsanak újra, valamint a helyi közösség, tehát a helyi termelők előnyben részesítése.
Ezekről már a szervezők mesélnek nekem, akik bemutatnak néhány embernek, és onnantól az egész este nagyon laza, baráti hangulatban telik. Pedig a szabályok szigorúak: a döntősöknek korábban részt kellett venniük legalább egy Diplomático & Co. előadáson, és az ital elkészítéséhez csak Diplomático rumot és házi készítésű hozzávalókat használhatnak.
Ez utóbbinál álljunk meg picit: itt a versenyzők által elkészített összetevőkről van szó; nem kell nulláról indulni, de a felhasználás előtt legalább valahogy át kell alakítani. Példa: ha vermutot használna a koktéljához, nem kell a semmiből készítenie, de legalább töltsön hozzá új összetevőt, vagy valami más technikával változtassa meg a boltban kapható terméket.
A felhasznált összetevők számában és típusában nincs korlátozás, viszont a koktélnak megismételhetőnek kell lennie.
Ezen kívül az alapkoncepció nem változtatható, de finomhangolható, mondjuk a döntő előtt. A pontszám a zsűritagok pontjainak átlaga, döntetlennél a bírók választják ki a győztest.
A pontozás
Azt már tudjuk, hogy nemcsak a maga koktél számít, de az értékelés szempontjairól kaptunk egy profi leírást is a Diplomáticótól. Szóval
lehet, hogy nemcsak a koktél számít, de az számít a legjobban: 50 százalékkal súlyozzák.
Itt a házilag elkészített alapanyagok minőségét és komplexitását, a végső ital ízét és egyensúlyát veszik figyelembe, meg azt is, hogy mennyire emeli ki a Diplomático rum profilját.
A másik ötven százalék a fenntarthatóságból, a helyi közösség támogatásából és – némiképp meglepő módon – a közösségi médiából áll, 20-20-10 arányban. Fenntarthatóság terén az előállítással kapcsolatos minden részletet néznek, például az összetevőket, az alkalmazott technikákat, a díszítést, a tálalást; a helyi termelőktől és kézművesektől származó alapanyagok és termékek felhasználása viszonylag egyértelmű; végül a közösségi média tíz százaléka nem a like-ok számát jelenti, hanem a megosztott tartalom minőségét.
Hát ebből jött össze a favoritnak számító Sós Richárd győzelme, és a velejáró venezuelai utazás a Diplomático helyi lepárló üzemébe.
Mindez bőven ad beszédtémát, de érdekes figyelni a versenyzők egymás közti kommunikációját, a zsűritagok reakcióit, a sajátos világ működését. Közben asztaloknál bármiről folyhat a szó, folyik is, a Múzsa bár mesteri ázsiai (közelebbről japán) fogásokkal tesz ki magáért, mi pedig, a rögtönzött zsűri, kiváló pontszámokat osztunk rá, különösebb szempontrendszer nélkül, pusztán az íz, textúra, különlegesség alapján.
Ez is érdekelhet: