A valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás vezetett az 1861-es szumátrai földrengéshez, vagyis akár évtizedekig is elhúzódhatnak egyes földcsúszások.

Egy 32 éven át tartó és ezzel a valaha mért leghosszabb idejű lassú földmozgás okozta 1861-ben a Szumátra szigetét sújtó katasztrofális földrengést – állapították meg a szingapúri Nanjang Műszaki Egyetem (NTU) kutatói.

Eredményeik szerint a jelenlegi globális földrengéskockázati elemzések hiányosak lehetnek.

A lassú földrengés egy olyan hosszan elnyúló nyomásfelszabadulás, amelyben a tektonikus lemezek anélkül csúsznak el egymáson, hogy jelentős földrengést vagy pusztítást okoznának. Ez évente vagy napi szinten néhány centiméternyi elmozdulást jelent

– olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A szingapúri kutatók a tengervízszint változásainak tanulmányozása céljából vizsgáltak úgynevezett mikroatollokat alkotó ősi korallokat a Szumátrához közeli Simeulue-szigetnél.

Az oldalirányba és felfelé is növő korallmikroatollok a látható növekedési mintáik révén a tengervízszint és a tengerszint feletti magasság változásainak természetes mérőműszerei.

A kutatók összevetették a mikroatollok adatait a tektonikus lemezek mozgásának szimulációival és megállapították, hogy 1829-től egészen az 1861-es szumátrai földrengésig a Simeulue-sziget délkeleti része a véltnél gyorsabban süllyedt alá a tengerbe, ami egy lassú földrengésre utal.

A lassú földrengés hatására a tektonikus lemezek találkozásánál lévő sekély régióban ugyan mérséklődött a nyomás, ám áttevődött egy szomszédos mélyebb szegmensbe, ami végül 8,5-ös erősségű földrengéshez és szökőárhoz vezetett 1861-ben, rengeteg halálos áldozatot követelve és hatalmas pusztítást okozva.
A szakemberek szerint ez volt a valaha mért leghosszabb ideig tartó lassú földrengés, amely átírja az ilyen jelenségek időtartamára és folyamatára vonatkozó jelenlegi ismereteket.

A kutatók korábban úgy vélték, hogy ezek a "lassú csúszások" mindössze néhány órán vagy hónapon át tartanak, ám a mostani eredmények azt mutatják, hogy akár évtizedekig is elhúzódhatnak anélkül, hogy a történelmi feljegyzésekben szereplő katasztrofális rengéseket vagy szökőárakat okoznának.

A Nature Geoscience című folyóiratban publikált tanulmány szerint a jelenlegi földrengéskockázati elemzések talán figyelmen kívül hagyják a folyamatban lévő lassú földrengéseket, így az általuk jelentett fenyegetést sem veszik számításba.

(MTI)

És ezt olvastad már?
Csődbe vitte a járvány a leghíresebb Mozart-golyó gyártóját