Kiderülhet, mi történt az ember-kutya viszonyban évezredek alatt.
Egy ausztrál szakemberek vezette kutatócsoport feltérképezte egy ősi kutyafajta, az Afrikából származó basenji teljes genomját, amely segítheti a kutyák evolúciójának, háziasításának és a fajtákra jellemző betegségeknek a jobb megértését. A kistermetű basenji – amelynek egyik sajátossága, hogy nem tud ugatni – ma is együtt él és vadászik néhány afrikai törzs tagjaival.
A tanulmány szerint a kutyafajták családfájának törzsénél elhelyezkedő basenji genomja torzítatlan referenciaként fog szolgálni a különböző fajták jövőbeli összehasonlításakor.
A tanulmányt vezető Richard Edwards, az ausztrál Új-dél-walesi Egyetem munkatársa szerint a basenji genetikai térképe segíthet meghatározni a háziasítást és a későbbi tenyésztést kísérő genetikai változások idejét és irányát. Kylie Cairns, az egyetem munkatársa szerint eredményeik segíthetik a kutyafajták kialakulásának, a háziasítás folyamatának és a betegségeknek a jobb megértését. A basenji genomja továbbá kulcsfontosságú viszonyítása alap lesz egyebek között a farkasok és dingók esetében.
„Nagyon sok ember nincs tisztában azzal, hogy a legtöbb kutyafajta az elmúlt 200-300 évben jelent meg”
– mondta a szakember. Egy olyan ősi fajta, mint a basenji genomja bepillantást enged a korai tenyésztési folyamat fejlődésébe, és abba, hogy az ember miként formálta a háziasított kutyákat az elmúlt néhány ezer évben.
Ez is érdekelhet:
Szökött majmok élnek egy floridai repülőtér mellett
A helyiek szeretik őket.
(Forrás: MTI. Fotó: Fugzu/Flickr)
