A fajpusztulás fontos, de távoli problémának tűnik, mert hát nehezen tudjuk megakadályozni például a fekete orrszarvúk kihalását. Vannak azonban körülöttünk élő, de szintén veszélyeztettet fajok is.
Tavasszal az ültetések időszakában fontos odafigyelni arra, hogy ne telepítsünk invazív fajokat a kertünkbe és környezetünkbe, ezek ugyanis komoly veszélyt jelentenek a helyi ökoszisztémákra, mivel gyors terjedésükkel kiszorítják az őshonos növény- és állatfajokat.
Európában jelenleg 1677 veszélyeztetett faj áll védelem alatt, miközben az invazív fajok egyre nagyobb területet hódítanak meg. Az őshonos fák több mint felét, a vadon termő növények 16%-át és a gyógynövényeink legalább 2%-át fenyegeti a kipusztulás veszélye miattuk.
Világszerte egymillió faj áll a kihalás szélén – és ha nem változtatunk, sokuk néhány évtizeden belül eltűnhet.
Mit jelent pontosan az invazív faj?
Az inváziós fajok olyan idegen eredetű növények és állatok, amelyek egy adott területen természetes ellenség híján gyorsan szaporodnak, és elnyomják az őshonos fajokat. A folyamat súlyosan károsíthatja az ökoszisztémát, csökkentheti a biológiai sokféleséget, és akár gazdasági károkat is okozhat, például az erdészetben vagy a mezőgazdaságban. Egyes fajok komoly egészségügyi problémákat is okozhatnak: allergiát válthatnak ki, vagy mérgező anyagokat tartalmazhatnak, amelyek az emberi és állati szervezetre egyaránt károsak. Az őshonos növények visszaszorulása hatással lehet a beporzó rovarokra, a talaj minőségére, sőt az erdős területek természetes regenerációjára is. Mindezek miatt kiemelten fontos, hogy odafigyeljünk az invazív fajok terjedésére, és aktívan keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel visszaszoríthatjuk őket.
Európában az elmúlt években drámai mértékben csökkent a biodiverzitás, ami komoly aggodalomra ad okot a természetvédelmi szakemberek körében. A Természetvédelmi Világszövetség nyilvántartása szerint 2015 óta harminchat faj halt ki a kontinensen, köztük számos édesvízi hal, puhatestű, csiga, valamint a Pensée de Cry nevű ibolya. Az élőhelyek zsugorodása, az intenzív mezőgazdasági gyakorlatok, a klímaváltozás és az invazív fajok terjedése mind hozzájárulnak ehhez a veszteséghez.
Az Európai Unió területének legalább 30%-át védetté kellene nyilvánítani annak érdekében, hogy a veszélyeztetett fajok számára biztosítani lehessen a megfelelő életteret. A szakértők és a bolygónk állapotának monitorozásával foglalkozó szervezetek szerint már öt évvel ezelőtt, a Földön élő mintegy nyolcmillió fajból egymilliót fenyegetett a kihalás, és sokukat néhány évtizeden belül végveszély fenyegeti.
Minden nyolcadik madárfajt a kipusztulás fenyegeti
A madárfajok csaknem felének az állománya hanyatlik, számos populáció egyedszáma kritikusan alacsony.
Az európai kontinensen több mint 12 ezer idegenhonos faj található, melyek közül 10-15% inváziós fajként van nyilvántartva. Magyarországon is számos példát találunk erre: az Alföldön rendkívül elterjedt a fehér akác, amely kiszorítja az őshonos növényzetet, míg a zöld juhar főként folyóparti és mocsári élőhelyeken terjed, veszélyeztetve az ott élő természetes fajokat. A bíbor nebáncsvirág főként ártéri erdőkben és nedves parlagokon okoz problémát, mivel gyors terjedése miatt az őshonos növényközösségek kiszorulnak.
Több mint ezer pálmafajt fenyeget a kihalás
Gazdaságilag is nagyon fontosak, ezért is fontos a védelmük.
A vízi ökoszisztémákat sem kerülik el az inváziós fajok. Az ezüstkárász az egyik legelterjedtebb invazív halfaj Magyarországon, amely agresszív terjedésével kiszorítja az őshonos pontyféléket. A Balaton környékén a kínai razbóra és a naphal is jelentős problémát okoz, ugyanis veszélyeztetik az őshonos halállományt.
A harlekinkatica ökológiai hatása szintén drámai, hiszen az ázsiai eredetű faj már Magyarországon is elterjedt, és jelentős veszélyt jelent a helyi katicafajokra.
Az Európai Éghajlati Paktum nagykövetein keresztül szeretné felhívni a figyelmet a környezetvédelem egyes témáira és az egyéni cselekvések fontosságára: az invazív fajoknak a visszaszorítása, kordában tartása és az őshonos fajok védelme is közös felelősségünk, amelyhez tudatos döntésekkel és fenntartható megoldásokkal mindannyian hozzájárulhatunk. A szakemberek szerint viszont nem az irtás, hanem az invazív növények kordában tartása és a megfelelő helyettesítése jelenti a legjobb megoldást.
A fajvédelem miatt nem kapnak többé nevet az állatok a Schönbrunni Állatkertben
Igazságtalan, hogy a pandának van neve, kevésbé cuki, de veszélyeztetett fajoknak nincs.
„Ahhoz, hogy megértsük az invazív fajokkal kapcsolatos probléma gyökerét, fontos tudnunk, hogy önmagában az idegenhonosság ténye nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy faj invazívvá válik, ugyanis ahhoz, hogy hazai körülmények között is életképes legyen, számos feltételnek kell teljesülnie. És ha még sikerül is megtelepednie, szüksége van a gyors szaporodóképességre, a tág toleranciahatárokra és a jó versenyképességre ahhoz, hogy más fajokat elnyomva teret szerezzen magának. Ettől függetlenül
mielőtt bármilyen növényt elültetünk, elengedhetetlen alaposan utánajárni annak, hogy az milyen hatást gyakorol a hazai ökoszisztémára. Ismerni kell telepítésének és termesztésének feltételeit, valamint azt is, hogy miként lehet ellenőrzés alatt tartani, hogy ne veszélyeztesse a természetes ökoszisztémákat, és az azok fennmaradásában fontos szerepet játszó őshonos fajokat”
– mondta Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, ökoszisztéma-kutató, a madár-ember kooperációs rendszerek szakértője, az Európai Éghajlati Paktum nagykövete.
A tudatos vásárlás és a fenntartható kerttervezés kulcsfontosságú a biodiverzitás megőrzésében. Érdemes támogatni azokat a természetvédelmi kezdeményezéseket, amelyek az invazív fajok kordában tartására törekednek, valamint figyelni arra, hogy házikedvenceink – különösen, ha nem őshonos fajokról van szó – ne kerüljenek ki a természetbe, ahol tovább növelhetik a problémát.
(Forrás: Európai Éghajlati Paktum)
Ez is érdekelhet:
Óriási szúnyograjzás lesz idén a Balatonon, de nem fogják összecsipkedni a nyaralókat
A természetnek fontosak ezek az élőlények, az embereknek viszont kellemetlenek.
Azzal is szennyeznek az akkugyárak, amivel nem gondolnánk: a fénnyel
Tudjuk, hogy káros, mégis alig törődünk az óriás akkumulátorgyárak éjszakai fényözönével.
Közvetlen kapcsolatot találtak a légszennyezés és a csökkenő születésszám között magyar kutatók
Mindenképp csökkenteni kellene a szálló por mennyiségét.
