Vicces, pörgős, lelkes és szenvedélyesen szereti, amit csinál. No meg a terméket is, amit képvisel. Emma McHarrie-vel, a füstös whiskyjeiről ismert skót Kilchoman nagykövetével beszélgettünk egy hétköznap esti budapesti kóstoló előtt (amit természetesen ő tartott) többek között arról, milyen feladatai vannak, hogyan épül fel a munkája és mi kell ahhoz, hogy valaki jó legyen ebben az elsőre irigylésre méltónak tűnő szakmában.

A WhiskyNet meghívására Magyarországra érkezett Emma a tőzeges talajú Loch Gorm-tó közelében nőtt fel Skóciában. Hosszú évek óta kíséri figyelemmel a lepárló fejlődését, sőt mivel több családtagja is a Kilchoman (nem úgy kell ejteni, ahogy elsőre gondolná az ember!) dolgozója, ezer szállal kötődik a 2005-ben alapított lepárlóhoz.

Az Islay szigetén található üzem a világ egyik legkisebb és legfiatalabb független főzdéje. Hagyományos kézi folyamatokkal készítik a single maltjaikat, melyek érlelését többféle hordóban végzik, ezáltal egyedi karaktert kapnak az onnan érkező whiskyk.

A Kilchoman (ejtsd: „kolhómen”) fiatal nagykövete pár napot töltött a fővárosunkban.

– Jártál már korábban Budapesten?

– Nem, ez az első alkalom. Anyukám volt itt nemrég és lenyűgözőnek találta, sőt egyenesen imádta Budapestet! Máris a kedvenc városai közé került. Adott tippeket is, miket nézzek meg feltétlenül. Amikor utazom – és hát a munkám miatt rengeteg országban megfordulok – az egyik kedvenc időtöltésemnek számít csak úgy sétálgatni az adott városban. Tényleg gyönyörű hely Budapest, fantasztikusak az épületei.

– Kóstoltál magyar specialitást?

– Még nem, de fogok! Kaptam tippeket. Nem vagyok amúgy finnyás; amikor külföldön járok, mindig kipróbálom a helyi ételeket, így lesz ez Budapesten is. Ajánlották a gulyást, a töltött káposztát, a csirkepaprikást és a palacsintát. Egyébként sokat utaztam mostanság. Voltam Kanadában, Amerikában és Finnországban, egy kis szünetet követően pedig Dániába megyek.

– Álommelónak tűnik.

– Sokszor nem is érzem úgy, hogy dolgoznék, amit szerintem az ember titkon szeretne egy munkától. Annyira élvezed, amit csinálsz, hogy nem munkaként fogod fel.

Szeretem a whiskyt, szeretem a Kilchomant, tehát amikor beszélnem kell róla, azt nem munkaként élem meg. Imádom csinálni.

Rengeteg emberrel találkozom, és nemcsak szakmabeliekkel ismerkedem meg. Változatos és szórakoztató feladat, ráadásul mindig mindenhol barátságosan fogadnak, és hálásak, amiért eljöttem. Ilyenkor rendre csak annyival reagálok, hogy ugyan már, hiszen ez a munkám! Az a dolgom, hogy itt legyek és beszélgessek veletek.

– Hogyan készülsz egy útra, és mi alapján választod ki a kóstolásra szánt whiskyket?

– Amikor megkapom a következő állomás helyét és az ottani whiskykóstoló időpontját, már foglalom is le a repülőjegyet, meg a szállást, majd gondoskodom arról, hogy rendben menjenek a dolgok. Természetesen időben eljut hozzám, mely italokról kell mesélnem, és miket fognak majd kóstolni a résztvevők.

A whiskyket az értékesítő- és a marketingcsapat választja ki az importőrökkel egyeztetve, minden ilyen jellegű háttérmunkát ők intéznek. Alapvetően Catherine kolléganőm áll kapcsolatban a magyarországi importőrrel, ők szervezték ezt az eseményt is ide, a GoodSpiritbe.

– Hány országba küldtek már el nagykövetként?

– Igazából nem tudom (nevet). Nagyjából húsz tripem volt eddig 2023 őszétől kezdődően, azóta dolgozom utazó nagykövetként. Hollandiába mondjuk kétszer repültem, mert az nagy piacnak számít. Olyan helyeken is jártam, ahová korábban nem valószínű, hogy eljutottam volna. Skóciából jöttem, ami ugye egy hideg ország, sok esővel meg hosszú, sötét, téli estékkel, így amikor magánemberként utazom, inkább napos és tengerparttal rendelkező úti célt választok, nem feltétlenül egy klasszikus városlátogatást lövök be. Viszont a munka kapcsán sikerült eljutnom csomó olyan helyre, ahová magamtól talán nem mentem volna el. Néhányat közülük imádtam, és szívesen vissza is mennék, főként az ételek, a kultúra, meg a jó fej emberek miatt. Vagy egyszerűen csak azért, mert szép városok. A mostani lesz az első teljes évem ebben a munkakörben, úgyhogy vélhetően sok utazás vár még rám.

Korábban a látogatóközpontban dolgoztam, szóval, majdnem hat éve vagyok már Kilchoman-alkalmazott, ami őrületesen hangzik! A lepárló viszonylag újoncnak mondható a szegmensben, a Covid például jelentős hatással volt az ismertségére. A márka virágzott abban az időszakban, nagyon kedveltek lettünk, rengeteg rajongót szereztünk. Ez leginkább a marketingcsapatunknak volt köszönhető, mert ugye utazni nem lehetett, ezáltal bemutatót se tudtunk tartani, vagyis minden az online térre, a közösségi médiás tevékenységre korlátozódott. Az is segített, hogy az emberek otthon voltak, nem tudták a pénzüket utazásra vagy éttermi vacsorákra költeni, ehelyett inkább online vásárolgattak. Sok új érdeklődő talált meg minket. Aztán mikor újranyithattunk, szinte özönlöttek a látogatóközpontba.

– Ha én is whiskynagykövetként szeretném folytatni a pályafutásomat, milyen képességeim legyenek meg hozzá feltétlenül?

– Lássuk csak! Mivel a munka nagy részében másokkal beszélgetsz, ezért nem árt, ha „emberbarát” vagy és szenvedélyesen szereted a munkádat. Utóbbi szerintem a legfontosabb kitétel, mert az emberek azonnal levágják, hogy szereted-e azt, amit csinálsz abból, ahogyan beszélsz róla. És hát nyilván alaposan ismerni kell a whiskyket. Én például ott vagyok a whiskyfesztiválokon, bemutatókon, kóstolókon és masterclassokon, amelyekre a whiskyrajongók is mindig elmennek.

A szenvedély és az elkötelezettség abszolút alapdolgok, mert az odáig rendben van, hogy sokat tudsz a márkáról, de egyedivé is kell tenned az élményt.

Ismerheted töviről-hegyire a whiskyket, de ha nincs meg benned a szenvedély és nem tudsz jól másokkal kapcsolatot teremteni, akkor nehéz dolgod lesz. Nem lehetsz tehát szégyenlős.

Abból a szempontból viszont nehéz a dolgom, mert nem könnyű nyomon követni, mennyire csinálom jól – gondolok itt arra, hogy vajon jól fogytak-e bizonyos palackok, miután ellátogattam egy városba kóstolót vagy előadást tartani? Vagy megfordítva: ez a bár vajon azért adott el több italt, mert én voltam ott? Azért nem panaszkodom, szuper a meló!

– Kihagyhatatlan a kérdés: melyik a kedvenc whiskyd?

– Ezt mindig megkérdezik! (nevet) Nehéz is rá válaszolnom, mert ha mondjuk jövő héten teszed fel ezt a kérdést, akkor biztosan másik italt mondok. Legyen az, amit 2021-ben, egy számunkra igen jó évben adtunk ki, a limitált kiadású, gyönyörű barna díszdobozos Kilchoman 100% Islay 11th Edition. Kedvenceim a 100% Islay whiskyk, ez pedig egy citrusos, fűszeres, gyümölcsös, intenzív single malt. Imádtam.

Ez is érdekelhet:

Amit mi menő whiskynek gondolunk, az csak a belépőszint

Fejlődésben van a whiskykultúra Magyarországon, de még így is eléggé gyerekcipőben jár, és hogy ez változzon, szakértőkkel beszélgettünk a híres párlatról.

Gyömbérrel, kávéval, egymással – A hónap itala, a whiskey

Whisky whiskey-vel, avagy mutatunk 3+1 koktélvariációt a hónap italára, és leleplezzük Szent Patrikot.

(Fotók: a Kilchoman Facebook-oldala)

Támogatott és ajánlott tartalmaink

Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!

Helly Hansen ismét a legjobbakkal állt össze a maximális teljesítményért

A legszörnyűbb lakóközösség lakógyűlésére is elmegyünk Sophie helyett

További cikkeink a témában
Milyen borospoharak léteznek, és melyikből mit igyunk? Mutatjuk, hogy miért nem mindegy!
Hirdetés