Régóta nem volt ilyen jó.
A korallzátonyokról szóló hírek általában olyanok, mint a klímaváltozással kapcsolatos többi: baljósak és szomorúak.
11,7 milliárd négyzetméter korallzátony tűnt el alig tíz év alatt
A korallok körüli algák száma viszont nőtt. Sajnos ez is rossz hír.
Üdítő kivétel következik! Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya ugyanis a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után kezd magához térni. Ez igen látványos: a korallok a Queens állambeli partvidéken a „világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. Kedden kezdődött a buli, várhatóan két-három napig tart.
A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint
a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése.
Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.
Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta, hogy az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony.
A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni néhány éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.
Ez is érdekelhet:
Elfogadták az új klímaegyezményt, de megmenti-e ez a bolygót?
Eredmények, kompromisszumok, fenntartások, remények.
(Forrás: ABC News, MTI)
