A száznapos tojás sehol nincs!
A szinte teljesen épen megőrződött tojást ország Földközi-tengernél lévő tengerpartjának déli szakaszánál, a Javnében folyó ásatásokon találták, ez a világon az egyik legősibb hasonló lelet. A héja kicsit megrepedt, a fehérje kifolyt belőle, de a sárgájának egy része megmaradt, és genetikai kutatások alapjául szolgálhat.
A tojást a bizánci korra (i. sz. 4–7. század) visszanyúló hatalmas ipari területen, meglepetésre egy iszlámkori üstben találták. Azért maradt meg ennyire kiváló állapotban, mert puha szemétbe ágyazódott.
„A tojás manapság is ritkán marad sokáig épen a szupermarketek dobozaiban. Elképesztő a gondolat, hogy ez egy 1000 éves lelet!”
– mondta Alla Nagorsky, a feltárásokat vezető régész. Noha már korábban is leltek tojáshéjmaradványokat, többek közt Jeruzsálemben, Caesareában vagy Apollóniában, de a törékeny tojáshéj miatt teljes egészében szinte sehol sem maradt meg – közölte Perry Gal, az Izraeli Régészeti Hatóság szakembere. „Ez világszinten is rendkívül ritka lelet. A régészeti ásatásokon ugyan alkalmanként találunk ősi strucctojásokat, amelyeket vastagabb héja épen megőriz, de a tyúktojások sokkal sérülékenyebbek” – mondta.
Izrael földjén mintegy 2300 éve, a hellenisztikus és római kor óta tartanak csirkét tojás- és húsfogyasztás céljából. Az ország területén feltárt állati csontok elemzéséből kiderült, hogy a 7. századtól, az iszlám hódítás kezdetétől az előző évszázadokhoz képest drasztikusan csökkent a sertéshús fogyasztása. „A nem zsidó, hanem keresztény vagy pogány családoknak a sertés helyett olyan fehérjeforrást kellett keresniük, amely nem igényel hűtést és tartósítást, ezt találták meg a tojásban és a csirkehúsban” – magyarázta Perry Gal.
Három, szintén ebből a korból származó, csontból készült babát is találtak a leletmentő ásatáson, amelyet egy új lakónegyed felhúzása előtt, a helyi törvényeknek megfelelően kezdtek meg.
Ez is érdekelhet:
(Forrás: The Jerusalem Post, MTI. A nyitókép illusztráció.)