Másképp közlekednek a nők és a férfiak, részben praktikus okokból, de ez mindegy is: több tanulmány szerint érdemben csökkenne a környezetszennyezés, ha a férfiak néha tömegközlekedésre vagy biciklire cserélnék az autójukat.
Ha a városi autózás okozta környezetszennyezést vissza szeretnénk szorítani, véget kell vetnünk az autók és a férfiak közti szerelemnek – írja a Politico több tanulmányra és várostervezőre hivatkozó összeállítása.
Több polgármester legfontosabb céljai közt szerepel a légszennyezettség csökkentése – 2030-ra száz EU-s város szeretne karbonsemlegessé válni –, sok helyen kitiltják az autókat a belvárosból és/vagy zöld mobilitás programokat vezetnek be. Ezek azonban csak akkor működnek, ha használják is őket a városlakók – a közlekedésben pedig a nemi szerepek is számítanak.
„Nők és férfiak másképpen közlekednek, egész Európában – mondja Linda Gustafsson, a svéd Umeå város nemi egyenlőségi hivatalnoka. – A férfiak többet ülnek autóba, a nők inkább tömegközlekednek, bicikliznek vagy sétálnak."
Nyilvánvalóan vannak férfiak, akik tömegközlekednek, ahogy vannak autózó nők is, de a kutatások nagy mintákat felmérve állítják, hogy van különbség.
A Svéd Innovációs Ügynökség 2020-as tanulmánya szerint nők és férfiak darabra durván ugyanannyi utat tesznek meg naponta, de a férfiak hosszabb távokat, és inkább autóval. A nők inkább választanak alternatív megoldást autó helyett, ha olyan is elérhető.
Ha a férfiak úgy közlekednének, mint a nők, Svédország közlekedési emissziója közel 20 százalékkal csökkenne – állítja a tanulmány.
Hasonló megállapításra jutottak más kutatások is: az Eurobarometer még 2019-ben mérte fel, hogy mindkét nem az autót preferálja, a sétát vagy tömegközlekedést inkább elfogadják a nők. Egy közelmúltbeli felmérés szerint pedig a nők gyakrabban bicikliznek a férfiaknál ott, ahol biztonságos a kerékpáros infrastruktúra, mint Hollandiában és Dániában.
Mivel a nők inkább döntenek a fenntartható mobilitási lehetőségek mellett, az „igazi kihívás meggyőzni a férfiakat, hogy változtassanak”, írja a Politico.
A legtöbb várost férfi tervezte, nem kis részben autóhasználatra, ezért sok helyen még mindig autózni a legegyszerűbb. Ezen kívül az autó birtoklása régóta a jólét, a függetlenség és a szociális státusz szimbóluma, és erősen maszkulin – fejtegeti Ana Drăguțescu, a fenntarthatóságért dolgozó ICLEI Europe hálózat közlekedési és szállítási koordinátora. A dániai Aalborg Egyetem várostervező professzora, Malene Freudendal-Pedersen pedig hozzáteszi:
„Amikor az autók várostervezésben és közlekedésben betöltött szerepéről beszélünk, egy racionális dologra gondolunk. De valójában rengeteg érzelem kötődik az autóhoz.”
Ennek a dinamikáján, hagyományán nem könnyű változtatni. Jó példa a már említett Umeå város, ahol megpróbálták visszaszorítani az autóhasználatot a Västerslätt nevű ipari negyedben. Ahogy a legtöbb európai ipari területet, ezt is autóknak tervezték. „Autóknak és férfiaknak” – mondja Anna Gemzell, városfejlesztési tanácsadó. Västerslätt járdái keskenyek, kevés a gyalogátkelő, biciklivel ijesztő a sűrű autó- és kamionforgalom, és normális bringatároló sincs igazán.
„A városban megvan a helye a biciklistáknak: az autósok megállnak, intenek, és elengedik őket – így Gemzell. – Itt sokkal gyorsabbak az autók. Övék az utca.”
Amikor a város az autóval ingázókat kérdezte, a többség nem meglepő módon azt felelte, hogy rossz a tömegközlekedés – bár elég fair módon elismerték, hogy ha jó lenne, akkor sem nagyon vennék igénybe.
„Néhányan azt válaszolták, hogy 'Á, nem utazol busszal. Egy férfi egyszerűen nem tesz ilyet'. Ha javítanánk is a buszos közlekedést, nem biztos, hogy segítene” – összegzett Gemzell. – Építhetünk több száz kilométer kerékpárutat, az egész csak pénzkidobás, ha senki nem használja azokat.”
Rossz taktika tehát egy kazal pénzt pumpálni új infrastruktúrába, reménykedve, hogy majd működni fog. Umeå városban belátták ezt, ezért mást találtak ki: helyi cégekkel kötöttek partnerséget, hogy a munkaadók változtatásra ösztönözzék a dolgozóikat. Néhány cég odáig ment, hogy egy hét plusz szabadságot ad azoknak, akik rendszeresen bringával járnak dolgozni.
Metró, kerékpárok és villamos Helsinkiben:
Hasonló következtetésre jutott Brüsszel régió is, ahol hirdetésekkel próbálják rávenni a férfiakat a bringázásra.
„Azokat célozzuk, akiknek eszébe sem jutott még kerékpározni, és nem is nagyon ismernek olyat, aki erre inspirálhatná őket – mondja Sofie Walschap, a Bike for Brussels menedzsere. – Ebben a csoportban lényegesen több a férfi, mint a nő.”
Így született meg a BrusselsFit kampány, ami a város bicikliút-hálózatát mint „Brüsszel legnagyobb edzőtermét” hirdeti. A promó videóban egy Jürgen Klopp-szerű középkorú irodista a dugóban rostokolva ideges lesz, amit egy lélektelen edzőteremben próbál ledolgozni, ezért inkább bicóra pattan, és felfedez egy új szabadságélményt.
Ezt a kampányt viszont komoly infrastruktúra-fejlesztések kísérik, mármint a fenntartható mobilitás fejlesztése. Ahogy Walschap mondja: „Elvégeztük a munkát. Nincs több kifogás.”
A célzott, pozitív üzenetek ellensúlyozhatják az olyan „büntető jellegű intézkedéseket", mint a sebességkorlátozások és az autómentes övezetek – ismeri el Drăguțescu. Ellenben nem könnyű kitalálni, melyik kezdeményezés válik majd be, miután kevés város gyűjtött adatokat a férfiak és nők közlekedéséről, és arról, miért ragaszkodnak a férfiak az autóikhoz. Márpedig nem árt megérteni a motivációkat, ha azt akarják, hogy többen tömegközlekedjenek, kerékpározzanak vagy sétáljanak, nők is, férfiak is.
Bocs, csajok, most csak a pasikat kérdezzük! Te kiszállsz az autóból?
(Forrás: Politico, fotó: Getty Images, borítókép: Unsplash)
Ez is érdekelhet: