Ez a cikk már több mint 90 napja készült. A benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Grúziai ásatási helyszíneken találtak 8 ezer éves agyagedények cserepein olyan vegyületeket, amelyeket a borkészítés legrégibb nyomainak tartanak. A kanadai tudósok néhány edényen szőlőfürt és táncoló férfiak képeit is felfedezték.

Korábban a borkészítés legrégibb bizonyítékának azokat a maradványokat tartották, amelyeket 7000 éves iráni cseréptöredékekben azonosítottak.

– magyarázta Stephen Batiuk, a Torontói Egyetem kutatója. Az agyagedényeket egyébként két újkőkor faluban találták meg Tbiliszitől mintegy 50 kilométerre délre. Íme az egyik:

A borkészítés kémiai lenyomatát nyolc agyagedényben fedezték fel, a legidősebb nagyjából a i. e. 5980-as évekből származik. A kvevrinek nevezett nagy korsókat, melyek az ősi agyagedényekhez hasonlítanak, Grúziában ma is használják borkészítésre. Batiuk szerint valószínű, hogy a bort az újkőkori ember a mai „kvevri-módszerhez” hasonlóan készíthette: a szőlőt összepréselték, a gyümölcshúst, a szárat és a magokat pedig együtt erjesztették.

Ez is érdekelhet:

(forrás: BBC, MTI, The Guardian)

Hírlevél feliratkozás

Iratkozz fel a hírlevelünkre, és mi minden héten érdekes, szórakoztató sztorikat küldünk neked a világból.